A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Iványi Béla: Zalavár és a balatonhídvégi átkelő a török időkben

1.7.0 IVÁNYI BÉLA „nem eő kegyelme vigyázásából, hanem a jó Isten irgalmasságából maradott kéznél a pogány miatt."

35 Pethő László Komárból 1649 tavaszán Batthyányhoz írt leveleiben már egyenesen felajánlja, bízzák a rév kezelését a komáriakra, ennek ellenében .„ járj on ide az Réh (rév) pénz minékőnk, s azután nem búsét jok az Szalaváriakat vele." De ne hagyják a révet a zalaváriak kezében, mert azok révészt sem tartanak rajta, pedig „révészek amint értem találkoznának reája, de az Szalavári vajdák ellenezvén nem hagyják föl fogadnia." így aztán „mivel se Compunk se haionk nincsen" valósággal ki vannak rekesztve az országból. Kéri Batthyányt, „Kompot peniglen bár most vegyen valami kettőt Nagyságod ott Pozsonyban, s Győrig nagyságod küldje alá őket, s az onnaid való hozatás legyen az én gondom"

36

. 1649 április 8-án „a pogány ellenség délután két órakor tájban" a kompot elfoglalta, „az egyik révészt a vízben ölték, mint a dögöt ki vonván úgy vették fejét, a másik szegény, mint a rétze úszva el szaladott", de már korábban két lövést is kapott, testében maradt mindkét golyó. Az emberek úgy megrettentek, hogy nem vállalkoznak révész szolgálatra. Eddig nem hatalmasan hajtottak oda embert, hanem a révpénz harmadáért kiki a maga jó akaratából vállalkoztak. Most már fél révjövedelemért sem találtatik reá ember.

37 Batthyány elrendelte, hogy a zalaváriak szerezzenek révészt, de 1649 június 10-én Vass György és Mathó Gergely zalavári vajda megint csak azt jelenti, nincs rá vállalkozó. Sokan azt vallják, inkább fejüket vétetnék, hogy sem Hídvégen révészkednének, mert rabbá esnek, mint már oly sokan elvesztek róla. A hajdúk is inkább elbúcsúznának, mintsem Hídvéget őrizzék és a hideg vizet gázolják.

38 Pethő László viszont 1649 júniusától októberéig nem szűnik meg a rév hiánya miatt panaszkodni. Emiatt ritkán lehet Hídvégnél átkelni. Ö maga is kénytelen volt emiatt dolga végezetlenül viszszafordulni, de oly sok embere veszett el az átkeléssel kapcsolatos veszedelmek miatt, hogy már 25 legénye hiányzik. Egyre sürgeti az új komp csináltatását, ez ügyben embereket is küldött Győrbe és Keszthelyre.

39 De nemcsak a török figyelt fel a hídvégi rév fontosságára, és támadta azt az 1649. évben háromszor is, utoljára október 26-án, nagynehezen a magyar nagyurak is megmozdultak. Batthyány végre leváltotta Svasticsot, és 1649. október 7-én Török Istvánt tette meg Zalavár kapitányává. Ö azonban a várat igen nyomorult állapotban találta.

40 Pálffy nádor is megtett annyit, 1650. január 2-án felhívta Batthyány Ádámot, intézkedjék, hogy mire a jég eltakarodik, a komp és a vigyázóház készen legyen. A sok 35 Zalamegye közönsége Sümegen^ 1648. aug. 17-én; Eördögh Istvánnak Pöflöskén, 1648. szept. 4-én kelt levele Batthyány Ádámhoz. — B, lt. 30 Gersei Pethő László Keszthelyen, 1648. szept. 9-én; és 1649. március 19., március 15. és április 13. napján Komárban kelt levelei Batthyány Ádámhoz. — B. lt. 37 A zalavári sereg Batthyány Ádámhoz, 1640. ápr. 9. — B. lt. 38 Pethő László 1649. május 30-án; Vass György és Máthé Gergely vajda Zalavárott, Ii649. jún. 10-én kelt levele Batthyány Ádámhoz. — B. lt. 39 Gersei Pethő László 1649. június 23-án; Pálffy Pál nádornak 1649. jún. 2i8-án Bécsiben (miellette Pethő külön levele) ; Pethő László 1649. aug. 15-én, 1649. szept. 16-án és okt. 18—19^én Komárban kelt levele Batthyány Ádámhoz. — B. lt. 40 Török István Zalavárott, 1649. okt. 7-én Batthyány Ádámhoz, és 1649. okt. -27-én Kerpacsics István egerszegi kapitányhoz írt levele. —• B. lt.