A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Iványi Béla: Zalavár és a balatonhídvégi átkelő a török időkben

2 ALA VÁR ÉS A BALATONHÍDVÉGI ÁTKELŐ 171 török támadás után tehát végre terveznek valami erődítés félét a rév védelmére. De a puszta rendelkezés pénz nélkül nem sokat ért. Pethő viszont, miután hiába keresett kész kompot megvásárlásra, rendelt egyet Keszthelyen, és egyet Győrben. Az utóbbit 1650. májusban már ki is fizette, de kérte ő is Batthyányt a komp helyének megcsináltatására. A komp helyén egy későbbi leveléből kitünőleg ő is ,

Дstrázsa" helyet, azaz valami védőmű félét értett. A Győrben készült kompot csak darabokban lehetett Hídvégre szállítani — ezzel megdől a Dunáról Balatonra készen leszállítható hajók meséje — és annak Hídvógen való összeállítása is még két hetet vesz igénybe. 1650. augusztus végén a komp biztonsága végett a komp helyének megásására van szükség. Most Pethő három- vagy négyszéz jegyverest kér Batthyánytól Hídvégre, akkor a Somogyságból is „annyi polgárt hajtunk reájo, hogy harmadnapigh megásatjuk."

41 Tehát a földmunkát most már a hódoltsági jobbágyok robotmunkájával kívánja elvégeztetni, és nyilván a robotosok felhajtásához, no meg az építés alatt a török elleni védelem céljából van szükség a sok fegyveresre. 1650. szeptemberében, októberében is a „kelő" ásásával babrálnak, mert az túl keskenyre sikerült. Október 7-én híre járt, hogy a török meg akarja támadni Hídvéget, de a támadás elmaradt, nyilván azért, mert még nem volt ott a komp. Pethő László ugyanis nem hajlandó a kompot még októberben sem lehozatni, „holot sem hele securus (védett) ne legyen, se révészek bizioniosak ahoz." Török is azt jelenti, van a révnél egy „meczés", mely olyan, hogy „azon által az ellenségh szabadon jöhet", a most uralkodó szelek ,,az meczet lápot behajtották, az kit ki nem vághatunk." Országunk veszedelme ez — véli Török —, viseljenek tehát az urak és a vármegyék erre úgy gondot, „mind az magok házára, az kiben most békességben niugosznak."

42 Még 1651 februárjában sem a komppal, hanem a már említett metszéssel vesződnek. Török István azt jelenti Batthyánynak, a veszprémi püspök által készíttetett metszésnek „czak annj haszna vagion, hogi mind louas, gialogh által járhat, ugy öszve vitte az dér az lápotth, gialogh is által léphetni." A törökök megkémlették Hídvéget és sok bocskort készítenek, úgy látszik Keszthelyt akarják megtámadni. Külön veszedelem, hogy Kasza Mátyás lator a hídvégi és a többi Zalán való átkelőhelyeknek olyan kalauza, „kjnél az országban iob nem lehet." Pethő 1651. márciusában már le akarja hozni a kompot, bár annak biztonságáról még mindig nincs kellő gondoskodás, de a hídvégi átkelő bizonytalansága miatt „az emberek amiat szintén elidegenettenek az Végh Háztul (ti. Komártól) úgy annira, hogy az öregében s az tisztviselőkj&özul is és az kereskedők buczuznak minden nap inkább tőlem, ki Keszthelyen, ki Szentgróton keres házot közülök, mert czak im kétt hétt alat néczer voltának az ebek (törökök) az Hiduégre föl." Hídvégen pedig „sem komp arra 41 Pethő Lászlónak Keszthelyen, 1650. 'máj. 3>-án; Kománban, 165*0. máj. 26. és 31-én, aug. 11., 2,1. és 24-én; Keszthelyen, 11660'. aug. 28-án; PáTffy Pál nádornak 1050. szept. 9-én kelt levele Batthyány Ádámhoz. — B. It, 42 Pethő Lászö.0 1660. szept. ®-én és ЗОчап, oikt. 7., 21. és 28. napj,án kelt, Batthyány Ádámhoz írt levelei. — B. lt.