A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum mángorlógyűjteménye

A GÖCSEJI MŰZEUM MÁNGORLÓI 343 József név. Utóbbit részben fedi egy ráragasztott papírlap, ráírt Egyed Etel névvel. A lap két oldalán festett rácsminta. Sellakkal ibevont. (VI. T. 4.) 71. _ so. 08. 9. — Hottó. — H: 60 (43); Sz: 10—15,5; V: 2 cm. — Bükkfa. Nyele kígyófejszeru: lekerekített sarkú háromszögben végződik. Válla sarkán levágott, végén lekerekített. Atmetszete koporsófedélszerű, a lap két végén elkeskenyítve. 72. — 52. 411. 8. — Gomibosszeg. — H: 71 (68,5); Sz: 7,9^-©,6; V: 5,6 cm. — Körtefa. Gombnélküli nyele csavarmenetesre, lapja pedig lent hullámosra (redesre) faragott. Hossztengelyben ívelt. Erősen domborodó, atmetszete félköríves, bapján — rácsszerű keretiben — hosszában bevágott 1923 évszám látható. 13. — 512, 41. 10. — Becsvölgye (Vargaszeg). — H: №,1 (47); Sz: 111,6-^14,5; V: 2,7 cm. — Szilvafa, A nyélvég középen kicsúcsosodó ovális alak. Atmetszete koporsófedéüszerű. bapján mélyen bevágott, és helyenként feketére festett stilizált növényi és 'mértani dísz, valamint 1923 évszám látható. Kerete gyalult. (VI. T. 5.) Anyagunkról összefoglalóan az alábbiakat állapíthatjuk meg: Elterjedés (2. kép: térkép). — Bár legtöbb darabunkat Göcsejben gyűjtöttük, gyűjtőterületünk többi része is arányosan képviselve van, kivéve a déli területeket. A díszített mángorlók hiánya itt feltűnő, hiszen kutatás ezen a vidéken is folyt, így az említett különbség nem a kutatás esetleges hiányából, hanem speciális táji adottságokból adódik. Megerősíti ezt a nagykanizsai múzeum igazgatójának közlése is, mely szerint szorgos kutatás ellenére sem talált díszes mángorlókat Dél-Zalában. A Thury György Múzeum mángorlógyűjteménye mindössze hét darából áll, és ebből csak egy a némileg díszített.

19 Északi irányban, Vas megye felé viszont nincs táji különbség az elterjedésben: a szombathelyi múzeum gazdag — jelenleg 59 darabból álló — mángorlógyűjteménnyel rendelkezik.

20 A díszes mángorlók elterjedésében éppen megyénk területén megmutatkozó regionális különbség okának megállapítása további kutatásokat igényel. Anyag. — Mind keményfa, amit a vele folytatott művelet indokol. 55 darabunk anyaga közelebbről is megállapítható: 41 bükk, 8 tölgy és 6 egyéb. Túlnyomórészt tehát bükkfából faragottak. ! l

í 1 Л. 2. 3. Л. 5. 3. kép. Átmetszet. Forma. (1. kép és táblák.) — Hosszmetszetben (a 72. sz. kivételével mely homorú) mind egyenes. Keresztmetszetben szintén, csupán a 31. sz. •enyhén homorú, — ez azonban lehet a fa vetemedése is. A lap alsó felülete általában sima, mindössze 3 darabé (48, 59. és 72. sz.) redes, vagyis hullámos. Felülnézetben a lap túlnyomórészt tarpézalakú, néhány esetben azonban — miként a megadott méretekből ez kitűnik — alig szélesedő. Téglalap alakú 2 db (9. és 37. sz.) Vége felé csak egy keskenyedik (39. sz.) Homorúan ívelt oldalú négy darabunk (15, 24, 28 és 29. sz.) Átmetszet (3. kép). — Öt típust találunk. Téglalap alakú (1.) 19 db; koporsófedélszerű (2.) 11 db; domborodó 3.) 16 db; háztetőszerű (4.) 2 db; l!J A G. M. irattára, 2107/1960. sz. 2U A G. M. irattára, 212/H960. sz. — A Sz. M.-ban folytatott kutatásomat kész: seggel előmozdító Bárdosi János muzeológusnak köszönetemet nyilvánítom segít:Ségéért.