A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum mángorlógyűjteménye

A GÖCSEJI MŰZEUM MÁNGORLÓI 343 József név. Utóbbit részben fedi egy ráragasztott papírlap, ráírt Egyed Etel névvel. A lap két oldalán festett rácsminta. Sellakkal ibevont. (VI. T. 4.) 71. _ so. 08. 9. — Hottó. — H: 60 (43); Sz: 10—15,5; V: 2 cm. — Bükkfa. Nyele kígyófejszeru: lekerekített sarkú háromszögben végződik. Válla sarkán levágott, végén lekerekített. Atmetszete koporsófedélszerű, a lap két végén elkeskenyítve. 72. — 52. 411. 8. — Gomibosszeg. — H: 71 (68,5); Sz: 7,9^-©,6; V: 5,6 cm. — Körtefa. Gombnélküli nyele csavarmenetesre, lapja pedig lent hullámosra (redesre) faragott. Hossztengelyben ívelt. Erősen domborodó, atmetszete félköríves, bapján — rácsszerű keretiben — hosszában bevágott 1923 évszám látható. 13. — 512, 41. 10. — Becsvölgye (Vargaszeg). — H: №,1 (47); Sz: 111,6-^14,5; V: 2,7 cm. — Szilvafa, A nyélvég középen kicsúcsosodó ovális alak. Atmetszete koporsó­fedéüszerű. bapján mélyen bevágott, és helyenként feketére festett stilizált növényi és 'mértani dísz, valamint 1923 évszám látható. Kerete gyalult. (VI. T. 5.) Anyagunkról összefoglalóan az alábbiakat állapíthatjuk meg: Elterjedés (2. kép: térkép). — Bár legtöbb darabunkat Göcsejben gyűjtöttük, gyűjtőterületünk többi része is arányosan képviselve van, ki­véve a déli területeket. A díszített mángorlók hiánya itt feltűnő, hiszen kutatás ezen a vidéken is folyt, így az említett különbség nem a kutatás esetleges hiányából, hanem speciális táji adottságokból adódik. Megerősíti ezt a nagykanizsai múzeum igazgatójának közlése is, mely szerint szorgos kutatás ellenére sem talált díszes mángorlókat Dél-Zalában. A Thury György Múzeum mángorlógyűjteménye mindössze hét darából áll, és ebből csak egy a némileg díszített. 19 Északi irányban, Vas megye felé viszont nincs táji különbség az elterjedésben: a szombathelyi múzeum gazdag — jelenleg 59 darabból álló — mángorlógyűjteménnyel rendelkezik. 20 A díszes mángorlók elterjedésében éppen megyénk területén megmutatkozó regio­nális különbség okának megállapítása további kutatásokat igényel. Anyag. — Mind keményfa, amit a vele folytatott művelet indokol. 55 darabunk anyaga közelebbről is megállapítható: 41 bükk, 8 tölgy és 6 egyéb. Túlnyomórészt tehát bükkfából faragottak. ! l í 1 Л. 2. 3. Л. 5. 3. kép. Átmetszet. Forma. (1. kép és táblák.) — Hosszmetszetben (a 72. sz. kivételével mely homorú) mind egyenes. Keresztmetszetben szintén, csupán a 31. sz. •enyhén homorú, — ez azonban lehet a fa vetemedése is. A lap alsó felülete általában sima, mindössze 3 darabé (48, 59. és 72. sz.) redes, vagyis hullá­mos. Felülnézetben a lap túlnyomórészt tarpézalakú, néhány esetben azon­ban — miként a megadott méretekből ez kitűnik — alig szélesedő. Tégla­lap alakú 2 db (9. és 37. sz.) Vége felé csak egy keskenyedik (39. sz.) Homorúan ívelt oldalú négy darabunk (15, 24, 28 és 29. sz.) Átmetszet (3. kép). — Öt típust találunk. Téglalap alakú (1.) 19 db; koporsófedélszerű (2.) 11 db; domborodó 3.) 16 db; háztetőszerű (4.) 2 db; l!J A G. M. irattára, 2107/1960. sz. 2U A G. M. irattára, 212/H960. sz. — A Sz. M.-ban folytatott kutatásomat kész­: seggel előmozdító Bárdosi János muzeológusnak köszönetemet nyilvánítom segít­:Ségéért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom