A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Degré Alajos: Boszorkányperek Zala megyében

232 DEGRÉ ALAJOS A gyanúsítottak közül mindössze tíz foglalkozott keresetszerűen emberek vagy marhák gyógyításával, azaz kuruzslással.

38 Erre a korra és Zala: megyére vonatkozólag tehát nem helytálló az az állítás, hogy hazánkban boszorkánysággal többnyire kuruzslónőket vádoltak.

39 Ellenkezőleg több gyanúsított más kuruzslónőhöz küldte saját beteg családtagjait is.

40 Gyanú alapjául szolgálhatott azonban, mert a tanúk sokszor megemlékeznek arról,* ha a vádlott érthetetlen, babonásnak tűnő dolgokat csinált. Pl. Németh Mátyásné vizet szűrt szitán, és „eleven szenet" (parazsat) tett belé.

41 Lakatos Zsuzsa valami kenőcsfélét rejtegetett egy ócska hidasba tett pohárban.

42 Hegedűs Ilona valami apró csontokat viselt az ingére varrott zsebben.

43 Gombos Orsik Karácsony éjjelén leeresztett hajjal, és egy lyukas fazékba tett gyertyával a házát kerülgette.

44 Molnár Marinka csalánt, emberi hajat és egy vízzel telt tököt akasztott a kéménybe.

45 Két nőt is vádoltak boszorkánysággal, mert gyermeksírokat ástak fel. Egyiknél a kiásott gyermekhulla koponyáját meg is találták.

46 A koponyacsont viselése szokásos babonás eszköz volt. Azzal indokolták, hogy viselőjének „törvényben sem árthatnak", azaz ha perbe fogják is, megmenekül.

47 Néha a boszorkányság vádját összekapcsolták a házasságtörés, parázna élet vádjával.

48 Egy ízben vásári tolvajt vádoltak boszorkánysággal.

49 Egy nőt pedig lopással, házasságtöréssel és boszorkánysággal egyszerre. Ezt máglyára is küldték.

50 A vizsgálatot végző szolgabírák és esküdtek azonban nem annyira e körülményekre voltak kíváncsiak, hanem arra, hogy ártott-e a gyanúsított valakinek. És ebben látom a boszorkányperek alapvető okát. A boszorkányperek megmagyarázásával sokan próbálkoztak. Volt aki kizárólag az egyház démon tanításával és a szent inkvizíció, a kínvallatás rémségeivel magyarázta. Ez azonban bár kétségtelenül fejlesztette a boszorkányperek rendszerét, a kiindulópontot nem adja meg. Teljesen elégtelen az az állítás, hogy a boszorkánysággal vádoltak tulajdonképpen elmebetegek voltak.

51 Ez ugyanis a magáról képtelen dolgokat (állattá változás, seprűnyélen lovaglás, ördöggel közösülés stb.) állító vádlottakra vonatkozóan tetszetős, de ilyen fantasztikumok csak ritka boszorkányperben forж IM. f. 1. Ша (Horváth Margit), 17312 (Vajda alias Hajdú Jankó), /. 2. 1740 (Baksa Éva), 1747 (Tóth Jutka), 1748 (Németh Zsuzsa), /. 3. 1761 (Kovács Marinka, SoósErzsébet), /. 4. (Kelé alias Biliege Kata, Fülöp Panna). 3tJ Komáromy i. m. XXIII. 1., Angyal P, — Degré A., A XVI— XVII. századi erdélyi büntetőjog vázlata (Bp. К94Э) 112% 11®. 1. 40 IM. f. 2. 1:740 (Lakatos Zsuzsa), /. 3. 17150. (Gombos Orsik, Harcz Jutka). 41 IM. f. 1. 171215. 42 IM. f. 2. 1740'. ад IM. f. 3. 1.7(50. 44 IM. f. 3. 1(760. 45 Kanizsa város protocolluma I. 63 1. 1714. m IM. f. 2. Ü74I7 (Sótony Ilona), f. 4. 1764 (Bencze Éva). 47 IM. f. 3. 1750' (Szilasi Kata), 1791 (Simon Kata) Vö. Varga i. m. 231. sz., Komáromy i. im. !266 1. 48 IM. f. 3. 1760 (Szilasi Kata)i, 1751 (Kele alias Biliege Kata), /. 4. 1(764 (BenczeEva). 49 IM. f. 3. 1750 (Hegedűs Ilona). 50 IM. f. 3. 1760 (Harcz Jutka). 51 Komáromy IV. 1.