A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Régészet - Bóna István: A becsvölgyi női idol

84 BÖNA ISTVÁN giájuk azonban hangsülyozottabb, mint a következő idők plasztikájában. A Körös-kultúra népe még ruhátlanul ábrázolta a termékenység „istennőjét". A valószínűleg embertípust jelző steatopygia a hazai későbbi neolithikumban és rézkorban háttérbe szorul, nyilván összefüggésben azokkal az újonnan beköltöző népcsoportokkal, amelyek a tiszai kultúrától

2 a bodrogkeresztúriig az alföldi helyi fejlődés hordozói. A környező új kőkori és rézkori csoportok (a Körös néppel valószínűleg rokon) emberénél azonban nagyobb részt továbbra is steatopyg idolokat találunk. Altalános a vincai művelődés tordosi és plocniki fázisában, a Vâdastra, Guminelnita, Erősd—Cucuteni—Tripolje kultúrákban. A java neolithikumtól a ruhátlan „istennők" mellett megjelennek a bekarcolt és festett ruhaábrázolások is az idolokon. Mielőtt azonban idolunkat ezekkel összevetnénk, néhány szót szólunk azokról a motívumokról, amelyekkel készítője a ruhát jelezte. A becsvölgyi idol díszítését három sajátsággal jellemezhetjük: 1. Alapmotívuma 3—5 párhuzamos vonalból mélyen bekarcolt vonalköteg. Szélső tagjait merőleges vonalkákkal „tüskézve" hangsúlyozták. — 2. Az alapmotívumból álló, egymáshoz kapcsolódó ellentétes sávozású háromszögletes minták. — 3. A bekarcolt díszítést mészbetéttel töltötték ki. — (A far maeanderét, mint elsősorban az idolplasztikában általános motívumot, itt figyelmen kívül hagyjuk). Ami az 1. pont alapmotívumát illeti ez az É—ÉNy-Balkán későrézkori — koraibronzkori vucedoli

3 és Schneckenberg

4

—Glina III. kultúráktól a csehszlovákiai és kelet-németországi késő-neolithikus-eneolithikus fazekasságig a Retz—Gajár,

5 Walternienburg és Bernburg

0 csoportokig s rajtuk keresztül a zsinegdíszes edényekig

7 elterjedt. A 2. sajátság „tüskedísz" nélkül szintén általános a balkáni eredetű és hatású eneolitbikus-irézlkori körben (Cucuteni—Tripolje, Krivodol—Jordanov (Jordansa A jellemző tiszai és tiszai hatású bükki idolok (vö. pl. Csalog J., FA 7(1956) IV. t. 2 (Borsod), IV. t. 5 (Hortobágy—Zárni rét), Korek J., FA 11 (1959) I. t. 1 a^b <Miskolc), I. t. 2 a—

to (Polgár) a laposlemeztestű, háromszögletes „maszkos" fejű díszített (ruhás) idolok csoportjába tartoznak. 6 Hoffiller, V., CVA. Yougoslavie, Fase 1. Zagreb 1. 12. t. 8, 26. t. 27 (Vucedol), CVA. Youg. Fasc. 2. Zagreb 2. 10 It 6 (Sarvas). Schmidt, R. R., Die Burg Vucedol (Zagreb 1945) 44. t. 14 (Vucedol), '86. kép ö (Ljubljana). Korosec, J., Feciina Hrustovaca novi lokalitet slavonake ikulture. Glasnik DM (Sarajevo) 1946, X. t. 4 a. Benac, A., Slavonska i ildrsika kultúra. GZMS 1959, 13^-. V. t. 1 (Zecovi). 4 Prox, A., Die Schneckedbergkultur. (Kronstadt 1941) XVI—XVII. t. 5 Palliardi, J., Die relative Chronologie der jüngeren Steinzeit in Mähren. WPZ 1 (1914) 266—. 2(6. Ikép. Seewald, O., Die jungneolithische Siedlung in Retz (Leipzig 1940) 9. kép. Novotny, В., Slavonska kultúra v Ceskoslovenstoo. Sllov. Arch. 3 (1935) 2. kép. 3. ö Schrickel, W., Westeuropäische Elemente im Neolithikum und in der frühen Bronzezeit Mitteldeutschlands I. (Leipzig 19157). Táblázat a 136. és 138. oldalon. 7 Loewe, G., Kataloge zur mitteldeutschen Schnurkerarniik I. Thüringen. (Halle 1959) 4. t. 1; 19. t. HO; 28. t. 17; 30. t. 8; 57. t. 6; 70. t. 1, 5; 102. t. 6; 105. t, 8, Schránü, J., Die Vorgeschichte Böhmens und Mährens (Berlin und Leipzig 1928) 14. t. 32.