A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Régészet - Bóna István: A becsvölgyi női idol
A BECSVÖLGYI NÖI IDOL 35 mühl) 8 külitúrák s az utóbbitól is befoilyásolt zsinegdíszes edényeken,. 9 Típusunkhoz közelebb álló „tüskés" zegzug vonalkötegeket a vucedoli kultúrából 10 ismerünk. Pontosan egyező háromszög mintákon egyedül a retz-gajári cserepeken 11 találjuk meg. A motívumok és a díszítés-technika idolunkat általában a balkáni rézkorhoz, azon belül ahhoz a nagy nyugat-balkáni eredetű művelődéshez kötik, amelybe időrendben a retz-gajári, vucedoli és zóki csoportok tartoznak. Idolunk díszítése határozottan a legkorábbi retzi típushoz áll legközelebb. 2. Anélkül, hogy a retzi, vucedoli és péceli (badeni) kultúrák kapcsolatait és időrendjét már itt megvizsgálnánk, díszítése alapján idolunk korát a Dunántúl késői eneolithikus lengyeli művelődése és első délről beköltözött bronzkori csoportja, a somogyvár-gönyüi közé keltezhetjük. Ezek szerint egykorú lenne a péceli kultúra életével. A becsvölgyi idolon azonban a péceli kultúráinak még távoli hatásait sem lehet felfedezni. Az eddig isimert péceli idolplasztika más típusokból áll. Túlnyomó részük mértani idommá stilizált, szembenézetre alakított, lapos „delta" vagy téglalap alakú lemez. Ja Nem steatopygek, hanem a „kövér istennők" családjába tartoznak. Előlapjukon csak néhány vonás jelzi a ruhát, még a nemi jelleget is ritkáin domborítják ki. Nyakuk többnyire csonk, fejük nincs, vagy cserélhető. — Néhány péceli idol, valószínűleg férfi ábrázolások, szoborszerű ugyan, de a becsvölgyitől különböző alakú. 13 Nem, kevésbé meglepő eredményt kapunk, ha töredékünket az eddig ismert vucedoli idolokkal vetjük össze. A ljubljanai, hrustovaci, apatovaci, vincai, velemszentvidi és sáshegyi vucedoli idolok 14 ugyanis a Kelet-Mediterrán (anatóliai) plasztika 8 Mikov, V., Predisztoriicseszkoto szeliscse do Krivodol. RP 1 (1948) 26'—. 36. kép. Berciu, D., Arheologia preistoricä a Olteniel, Craiova (1939) 52. kép 1, 19; 61. kép. Stocky, A., La Bohème piréhis'toirique I. L'âge die pierre. (Prague 1929) 57. kép 6. Schránil, J. i. m. 9. t. 15; 12. t. 26. •' Loewe, G. i. m. 20. t. 14. 1U Id. 3. j. 11 Seewald, O. i. m. I. t. 1—8>, II. t. 3, 6, 9, III. 1 12. Novotny, В., Slovensko v mladsej dobe kamemej, (Bratislava il9i5i8) 61. t. 5; 62. t. 3. Korosec P., Nekaj novih podatkov о slavonski kultúra. Arh. Vest. 7 (1956) 369^-. V. t. 2. — Id. még az 5. j.-t. 3. Végül a mészfoetét szintén csalk a retz-gajári és vucedoli edényművességre jellemző. ia Banner, J., Die Péceler Kultur. АН 35. (Вр. 1956) 58. t. 12 (Tápé—Malájdok), Novotny, В., Slovensko ... i. m. 52. t. 1, 3—4 (Brancs), 52. t. 2 (Léva), 52. t. 5—6 (Nagysáró). A Qévai idol mindkét oldalához vö. Novotny В., AR 6 (1954) 34., 10 .kép. u Ilyen, a gombosi (bogojevoi) pompás férfiszobor töredék (Cziráky Gy., Arch. Ert. 18 (1898) 2il., 9 a<—,b kép.), amelyhez hasonltából származhat egy szentendrei lábtöredék is (Banner, J. i. т. Ш, t. 10) végül az Özd—Kiőaljatetőn talált idolok (Banner J. i. m. 68. t. 1—2, ll3), amelyek szolborszerűbbek ugyan, de ruha nélküliek, más alakúak és a kultúra késői retardáló fázisába tartoznak. 14 Schmidt, R. R. i. m. 76. kép. (Ljubljana); Hoernes, M.—Menghin, O., Urgeschichte der Bildenden Kunst in Európa. (Wien 11925) 347. kép (ljubljanai idolok); Korosec, J. i. ím. IX. t. 1 a—Ib (Hrustovac); Dimitrijevic, S., Ein Beitrag zur weiteren Kenntnis der Vucedoler Kultur, Opusc. Arch. 1 (Ш956) '5—, XII. t. 78 (Apatovce); Vasié, M. M., Preistoriska Vinca III, (Beograd 1986) 4&0. kép. Mozsolics A., FA 5 (1945) 1. kép (Velem szt. vid) a hasonló sághegyiről 44.