A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Legújabbkori történet - L. Nagy Zsuzsa: A Tanácsköztársaság Zala megyei történetéről

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ZALA MEGYÉBEN 37 Az ünneplő tömeggyűlés azonnal leváltotta Deák Péter rendőrfőkapitányt, majd felesküdött a köztársaságra.

6 Ebben az aktusban már megnyilvánult az a később erőteljessé váló ellentét, amely a kormány és a tömegek szándékai között kezdettől fogva megvolt. A tömegek a magyar forradalmat az orosz proletárforradalomhoz mérték, míg a kormány éppen a tömegmozgalom ilyen irányú fejlődését akarta megállítani. A forradalom első napjaiban a népharag természetszerűleg fordult szembe azokkal a közigazgatási vezetőkkel, akik helyileg a legközvetlenebbül képviselték a háborús rendszert, a kapitalista elnyomást. A megye legkülönbözőbb pontjairól (Lesencetomaj, Alsónagymihályfa, Belezna, stb.) jelentik a közigazgatási hatóságok, hogy a tömegek elkergetik a jegyzőket, megrohanják a nagyúri kastélyokat.

7 Gel se község vezetőinek jelentése szerint ,,a körjegyző lakását kifosztották, a körjegyzői irodát feltörték, s a hivatalos működést folytatni nem lehet."

8 Kővágóőrs képviselőtestülete azt jelenti, hogy „polgárőségünket lefegyverezték. Kérjük statárium azonnali elrendelését."

9 A letenyei főszolgabíró szintén statáriumot kér, hozzátéve, hogy „polgári elem a tömeggel szemben fellépni nem mer."

10 Ezekben az akciókban nemcsak a tömegek spontán akarata nyilvánult meg, hanem azok a tapasztalatok is, amelyeket az Oroszországban járt, és 1918 őszén egyre nagyobb tömegben hazatért egykori hadifoglyok és frontkatonák szereztek. E tapasztalatok és tanulságok a Nagy Októberi Szociálist Forradalomból fakadtak, amelyeket az oroszországi magyar kommunisti csoportok elmélyítettek, tudatosítottak. A közigazgatási hatóságok is világo^n felismerték, hogy a nép forradalmi megmozdulásaiban rendkívül nagy szv ^epük van a hazatért hadifoglyoknak, de az orosz nemzetiségű, Magyarországra került hadifoglyoknak is. A becsehelyi körjegyző egy később keletkezett jelentésében rámutat, hogy a megyei orosz hadifoglyok „érintkeztek az elégedetlenségre hajló elemekkel, kezdték a bolsevizmus magvát hinteni... Az 1918 második felében a harcterekről haza szabadságolt legénység már meg volt tökéletesen fertőzve a bolsevizmus tanaival . . ,"U A kormány iránti türelmetlenség, elégedetlenség az esztendő végétől kezdve egyre nagyobb mértékben növekedett. A munkás, földtelen és szegényparaszti tömegeket nem elégíthette ki a polgári demokratikus rendszer, követeléseik előremutattak a proletárforradalom -felé. Az imperializmus korszakában, amikor a polgári demokratikus forradalom vezetőereje â munkásosztály, a forradalom már nem rekedhetett meg a polgári demokratikus követeléseknél, eredményeknél. A kormány néhány fontos intézkedés életbeléptetésével ugyan megkísérelte leszerelni a tömegmozgalmat: biztosította a nyolc órás munkanapot, a politikai szabadságjogokat, stb. Ugyanakkor azonban nem váltotta le a háborús rendszer kiszolgálóit, nem került sor azonnali földosztásra, az ipari munkások anyagi helyzetének megjavítására, s eltűrte az ellenforradalom mind nagyobb méretekö Uo. A konmány a köztársaság fcikáltását — főként a tömegnyomás hatására — 'végül is a hónap közepén határozta el. 7 PI. Arch. A. XVI. 7/52. 8 Uo. 9 Uo. 1U Uo. 11 Országos Levéltár (a továbbiakban OL.) Kommün alatti ir. 1919.