A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Legújabbkori történet - L. Nagy Zsuzsa: A Tanácsköztársaság Zala megyei történetéről
38 L. NAGY ZSUZSA ben kibontakozó szervezkedését. Mindez nem javított, hanem rontott a kormány helyzetén. Hozzájárult még ehhez a kormány külpolitikai kudarca is. 12 így megérlelődött a Károlyi J kormány s az egész polgári demokratikus rendszer válsága. 1919-től kezdve a forradalom új szakaszába lépett, amikor a tömegek minden akciója, s a kormány bármelyik intézkedése is alapjában véve a proletárforradalmat készítette elő. 1919 elején a kormánnyal szembeni harc két nagy kérdés körül bontakozott ki a Dunántúlon: a hatalom helyi szerveinek meghódítása és a földosztás körül. E két nagy probléma egyúttal magában foglalta az ellenforradalom elleni harcot is. Hogy a tömegek e kérdések megoldásáért eredményesen küzdhettek, az elsősorban az 1918 novemberében megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjának volt köszönhető, amely szemben a Szociáldemokrata Párt országos vezetőségével, harcot hirdetett a forradalom továbbfejlesztéséért, következetesen vállalta a tömegek érdekeinek képviseletét s ezen túlmenőleg szervezését és harcbavitelét is. Rövid néhány hét alatt, nem utolsó sorban a párt lapjának, a Vörös "Újságnak tevékenysége nyomán, a tömegek nagy része megismerte a kommunisták programját és magáévá tette azt. Zalában különösen nagy visszhangra talált a nagybirtokrendszer felszámolásának, az ellenforradalom elleni harcnak, a munkáshatalom megteremtésének kommunista programja. A Kommunisták Magyarországi Pártja népszerűsítésében rendkívül nagy szerepet játszottak az Oroszországot megjárt katonák és hadifoglyok. A párt tekintélye, befolyása és népszerűsége gyors tempóban növekedett. Ennek a növekedésnek azonban néhány helyen nem volt szervezeti következménye : önálló kommunista pártszervezetek számos helyen, és így Zalában sen alakultak. A szervezeti fejlődés sok esetben elmaradt a munkások tudati, politikai fejlődése mögött. De maguk a konkrét tömegakciók, amelyek 1919 január—márciusban kibontakoztak, és megteremtették a proletárdiktatúra létrejöttének belső feltételeit, valamennyien magukon viselték a kommunisták tanításainak nyomát. 1918 végén, s főként 1919 elején a kormány főispán-kormánybiztosokat állított a megyék élére. Feladatuk abban állt, hogy a tömegmozgalmakat leszerelve biztosítsák a kormány tekintélyének, helyzetének megszilárdítását, az általuk annyira áhított konszolidációt. Ekkor Dunántúlon nagyarányú mozgalom bontakozott ki, amelynek célja az volt, hogy olyan főispán-kormánybiztosok kerüljenek a megyék élére, akikben a tömegek megbíznak, sőt, hogy a tömegek magukhoz ragadják a megyei vezetést. 13 Szenvedélyes harc indult meg Zalában is. Ebbe a megyébe a kormány dr. Briglevics Károlyt, a Károlyi-párt emberét nevezte ki főispánnkormánybiztosnak. A munkások ezt a kinevezést provokációnak tekintették, s azt tartották, hogy ezzel csak az ellenforradalom erői gyarapodnak. A megyei konzervatív polgárság azonban örömmel vette a történteket: ,,a szabadság eszményének kosztümjébe öltözött romboló áradatot kell megállítani, amely felfordította a megye rendjét, veszélyezteti közbiztonsá12 Az 1918 végén sorraíkerült belgrádi fegyverszüneti tárgyalásról van szó. 1Л Erre nézve 1.: L. Nagy Zsuzsa: A Tanácsköztársaság dunántúli előzményeiről. (19Г9. január—március.) Történeti Szemle, 1958. 1—2. sz.
