A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum mángorlógyűjteménye

A GÖCSEJI MÚZEUM MÁNGORLÓGYÜJTEMÉNYE A vászonnemű szerepe korábban jóval jelentősebb volt népünk életében, mint ma. A férfi- és női felsőruha legfontosabb darabjai (ing, gatya, pendely vagy péntü) és a paraszti háztartásban és gazdálkodásban szükséges egyéb textiliák (abrosz, törlőruha, lepedő, zsák, ponyva, stb.) mind házilag, női munkával előállított kender-, vagy kisebb mértékben lenvászonból készültek.

1 Zala megyében is ez volt egykor a helyzet. Plánder Ferenc, Göcsej első néprajzi kutatója szerint az 1830-as években ,,A nő személyek fonással, szövéssel, varrással és hímzéssel foglalatoskodnak. . . mind egyik aszszony... a szöszöt megfonja, ön maga meg szövi, és az így megkészített vászonyból férjének és gyermekeinek inget, gatyát, tarisznyát varr, a tarisznyának kengyelét... kihímezi... A némberek jelenkorig nem esmértek más ruhát, mint ön kezeik munkálta vászonból készülteket... A férfiak ... nyakatlan fejér inget, széles fejér gatyát, majd mindnyájan ízlésre kihímzett kengyelű vászon tarisznyát" viseltek. A felesleget nyersen vagy feldolgozva vásáron értékesítették, általában tehát saját szükségleten felül is termeltek.

2 Ugyanakkor már Plánder utal arra, hogy a régi, egyszerű fehérviselet kezdett megváltozni, és a készenvett színes, gyári-bolti ruhadarabok kezdték azokat kiszorítani. Ez a folyamat, mely a kapitalizmus falusi térhódításának egyik velejárója, a későbbiek folyamán egyre erősbödött, mindjobban visszaszorítva a vászon jelentőségét a népéletben és fokozatosan megszüntette a régi vászonruhát.

3 A múlt század végén Göcsejben és Hetesben kutató Gönczi Ferenc a régi viseletnek már csak nyomait találta meg, főleg Göcsejben,

4 ahol a változás előbb zajlott le, mint Hetesben.

5 Akkor vidékünkön is már „minden ruhadarab módija az általános uras felé hajlik."

6 A háziszövés is pusztulóban volt. Göcsej túlnyomó részén már nem szőttek, csak takáccsal szövettek, viszont a hetési községekben még gyakorolták a szövést, és minden háznál volt szövőszék. Általában véve azonban — Gönczi megállapítása szerint — „a szövőasszonyok száma folyton apad."

7 1 Kresz Mária: Magyar parasztviselet (1020-4067.). Bp. 1956. 10, 24—30. 2 Plánder Eerenc: Göeseinek esmérete. Tudományos Gyűjtemény, 1Ш8. évi VI. köt. 3—34. (№, 22 k.) 3 Plánder és Kresz i. m. 4 Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb isimertetése. Kaposvár 1014. 372—305. 5 Bellosics Báliint: A hetési magyarság viselete. Néprajzi Értesítő, IV. (1903). 273 kk. b Gönczi i. m. 379. 7 Gönczi i. m. 646.