A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum mángorlógyűjteménye

332 SZENTMIHÁLYI IMRE Ma hasonló a kép, mely elénk tárul.

8 Gyűjtőterületünk nagy részén (Göcsej) már régen megszűnt a háziszövés, a vászon ruhaviselet, és csekély mérvűre korlátozódott a háziszőttes használata. Göcsej néhány községében (Zebeckén és tőle délnyugatra), valamint a szomszédos Kerkán túli, főleg hetési községekben viszont ma is dívik a szövés, és házilag állítják elő a parasztgazdaságban iszükséges különféle vászonholmikat. Mindezt azért kellett előrebocsátanunk, mivel a mángorló — a vászonholmi simításának, „vasalásának" eszköze lévén

9 — készítése és használata szorosan összefügg a vászonféle használatával, illetve annak fokozatos megszűntével. Azokban a községekben, ahol még foglalkoznak háziszövéssel, tehát ahol viszonylag sok vászonkészítmény található, ott jóformán minden háznál használják a mángorlót. A vászonruha kezelése — mosása és vasalása — különleges módon történik. A vásznat párolják (párójják: ez a párás), vagyis gyalult deszkából készített párosajtárha, páruba helyezik, föléje ruhába kötött hamut tesznek, és erre forró vizet öntöznek.

10 Az így képződött lúgban a vásznat állni hagyják, majd másnap leviszik a patakra, vagy a tokára, ahol a vízben mosólapickával

11 kiverik és hazaviszik száradni. A vászon vasalása, vagyis a mángorlás, sikálás, dergálás félnedves állapotban történik, jó időben az udvaron, bontópadon, rossz időben a konyhában, az asztalon, vagy a ládán. Eszköze a mángorló és rúdja, a sodrója.

12 A mángorlórúdra rácsavarják a vásznat, majd az asszony — baltenyerét a lap végére helyezve — erős nyomással végiglöki rajta a mángorlódeszkát. Ezt a műveletet mindaddig megismétli, amíg ki nem simul a vászon. A mángorlást folytatók szerint az erős vászonruha mángorlása célszerűbb — egyszerűbb és gyorsabb —, mint a vasalása. Hasonló a helyzet a vászonruha párolásával is. Legtöbb községünkben azonban már nem, vagy csak egyes, vászonholmiban gazdagabb házaknál mángorolnak.

13 Ahol kevés a vászonféle, ott ь A jelenkorra vonatkozó adatokat a Göcseji Múzeum 1950'—1960' közötti — a imángorlásra vonatkozókat az 1900. évi — gyűjtőnaplói (Gy. N.) tartalmazzák. 9 Веке Ödön: Vasalás és imángolás. Magyar Nyelvőr LXXVII (1-968) 79—90. és Bátky Zsigmond: Magyar mángorló-lapiczkák. NÉ VI (1906) 811—91. 10 Fényképét Gönczi közli, i. m. 477.. 11 A Göcseji Múzeum 13 mosólapickával rendelkezik. Keményfából faragott, a mángorlókhoz hasonló, csak azoknál

1 lényegesen rövidebb eszközök. Általában díszítetlenek, csupán 4 darabon találunk egyszerű bevágott díszt, vagy nevet és évszámot. Népi nevük: lapicka, vagy mosólapicka. 13 A G.M. 6 mángoirliórudtíail

1 rendelkezik.. Keményfából hengeresre faragott, díszítetlen keményfarodak. Két darabunk végéből kis fogantyú áll ki. Hosszuk 59,6— 82,5, átmérőjűik pedig 3',3—7,4 cm között váltakozik. Átlagos- hosszuk 72 cm:, átmérőjük pedig 5 cm. Használatuk a mángorlókhoz kötött. Népi nevük: mángorlófa, guriga, leggyakrabban azonban sodrója. 13 Kivételes volta ellenére érdemes itt megemlítenünk két jellemző esetet. Általában véve a mángorlás Budafán megszűnőben van, Zalaegerszegen pedig rnár régen -megszűnt. Budaifán 1961-ben kaptam egy mángorlót (3. sz.). 1960-ban ismét félkerestem az ajándékozót,, aki közölte velem-, hogy -mivel mángorlóra továbbra is szükségük volt, régi szőlőhegyi pincéjük és présük elbontása után a -prés rigónak nevezett és a- mángorlóhoz hasonló alkatrészét hazahozták, és azóta azt használják mángorlónak. Zalaegerszegen pedig Jaross Györgyné (Jókai utca 23.) ma is mángorolja a vászonholmit.