A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - H. Kerecsényi Edit: Fehérhímzéses viseleti darabok Nagykanizsa környékéről

304 H. KERECSÉNYI EDIT I. A FÉRFIAK VISELETE A múlt század közepetáján a parasztférfiák viselete Nagykanizsa környékén még mindenütt a vászoning és vászongatya volt. A ruhának való vásznat a községek nagy részében az asszonyok maguk fonták-szőtték, ritkábban — pl. Kiskomárom környékén — takáccsal szövették, szütették. A ruházat anyaga többnyire pamut és kender, vagy len és kenderből szőtt vegyesvászon, vögyösvászon volt. Később — főleg a 70-es évektől — gyakorta szőttek házilag vásznat gyári cérna és pamutfonálból is. Ebből az ún. cérnavászonból vagy pörcvászonból azonban jobbára ünneplő ruhát varrtak. A fiúgyermek többnyire 5—6 éves korában kezdte el viselni a keresztanyjától vagy szülejétől többnyire már a keresztelő alkalmával megkapott első szélesgatyát, a férfimódra kivarrott kis ümöggel együtt. Ettől kezdve ingeit, gatyáit anyja, vagy nagyanyja, esetleg nénjei varrták, mindaddig, amíg meg nem nősült. Ugyanis a férjhezmenő lány mindig magával vitte a ládájában a férje részére párban készített ingeket, gatyákat is. „ ... Mikor férjhő ment egy lány, akkor nekiálltak a rokonyok, szomszédok mind vórni neki. Anyám, meg egyik másik szabta ki . .. Valamelyik barátnőm gyelölte le ... 4—5 hét alatt el köllött készíteni mindent. Segített egyik a másikának. Hét ümogöt és hét gatyát hoztam, a gatya mind igen szép vót, három ing szedett ujjú vót, a többi ümög gyójcs volt, kivarrott, vászonyból."

5 „Ilyenkor többnyire eljött a vőlegény anyja is, aki meghozta a mértéket. Aztán körülülte a rokonság a pipicset, a lámpát, és szaporán öltögettek éjszakákon át, hogy a menyasszony büszkélkedhessen a sok szépen legyelölt, kivórt ümöggel, gatyával. Kiskomárom környékén a lány 5—8 pár vászonruhát vitt magával, Somogy udvarhelyen 9, esetleg 11 párt — egy adatközlő szerint mindig páratlanul — Alsókon, Csurgónagymartonban a módosak még 25—30 párt is. Az alábbiakban ismertetem a Nagykanizsa környékén viselt kivarrott ingeket, gatyákat. Somogyi ing, Sípujjú ing.

6 A sípujjú ing — a továbbiakban: somogyi ing — a múlt század közepén vidékünkön még általánosan elterjedt ruhadarab lehetett. A köznapi ing anyaga általában len vagy kenderfonalból és bolti pamutból szőtt vegyesvászon, az ünnepié pamutvászon cérna — más néven pörcvászon volt. Itt kell megjegyeznem, hogy a somogyi ing használatáról több községből is van adatunk, — pl. Balatonmagyaródról, Pátróból, Inkéről, — gyűjteményünkben azonban csak csurgói és csurgónagymartoni darabok vannak. Az 1. képen egy csurgónagymartoni somogyi ing szabásrajzát mutatjuk be. Anyaga fehér háziszőttes vegyesvászon.

7 Láncfonala visszált pamutfonal, cérna, a keresztszál len. Egyenes szabású, kézzel varrott. A nyaknál 5 Lelt. sz. 53. 19. 4. Adatközlő: Ágoston Mártonné, 74 éves, Galambok. ö Ez az elnevezés országszerte szűkujjú ingekre vonatkozott. 7 Leltári sz. 04. 200. 1. Adatközlő Sós Jánosné, Csurgónagymarton,