A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - Tóth János: A magyar skanzen és a göcseji szabadtéri múzeum

290 TÓTH JÁNOS hat év múlva nyílott meg.) Az 1885. évi kiállítás „káprázatos gazdagsággal mutatta be népi technikánk és díszítőművészetünk kultúrvagyonát". Kilenc esztendővel ezután, 1896-ban az ezredévi kiállítás keretében épült fel a néprajzi falu az ország huszonnégy megyéjének huszonnégy házas udvara, istállóval, csűrrel s egyéb gazdasági épületekkel, teljes berendezéssel. A kiállításon a népélet pontos és hű visszatükrözésére törekedtek, de teljes hitelességű csak két ház volt, a kalotaszegi és a palóc ház, melyeket képzett szakemberek választottak ki és rendeztek be. A nagysikerű néprajzi falut a kiállítás bezárása után érthetetlen, meg nem indokolható könnyelműséggel lebontották.

3 1. kép. Balassagyarmati szabadtéri 2. kép. Veszprémi szabadtéri múzeum, múzeum. 1938-ban a tenyészállatvásár magyar falujában a zalai (göcseji) zebeckei és a Csanád megyei ház kiemelkedett a többi közül néprajzi hitelességével. Ezt a kiállítási falut is lebontották a kiállítás végén.

4 Végleges szabadtéri múzeum nálunk ezalatt csupán Balassagyarmaton (1932) és Veszprémben (1935) épült fel, kellő hitelességgel.

5 A kiállítások elbontott magyar falvainak helyszínrajzáról nem maradt fenn semmi tanulság. A balassagyarmati skanzen a múzeum kertjében épült fel. (1. kép.) A veszprémi múzeum skanzenje parkosított környezetben egy tornácos lakóházból áll (2. kép), a kassai skanzen egy fatemplomból (Kosuhovce) és egy harangtoronyból (Tiszaásvány), a sepsiszentgyörgyi (S. Georghe, R. N. K.) három székely kapuból és egy székely házból áll, tanulság nélkül. Végeredményben a magyar kiállítások néprajzi falvai — Viski szerint — azzal a tanulsággal szolgálnak, hogy a magyar skanzennek a teljes hitelesség mellett szépnek, sőt Európában a legszebbnek kell lennie, mivel erre nálunk minden adottság rendelkezésre áll.

6 Ezt pedig csak akkor lehet elérni, ha az épületek is szépek, a kiválasztásra kijelölt tájban a legszebbek. d Jankó János, Az ezredéves országos kiállítás Néprajzi Faluja. Budapest 1B97. 133. 1. 4 Gőnyey Sándor, A tenyészállatvásár néprajzi tanulságai. Népr. Ért. 1939. 1.. 74—75. 1. 5 Vargha László, A magyar skansen. Ethn. 1987. 4. 330—340. 1. e Viski Károly, A magyar skansen. Magyar Szemle 1931. 3. 12. 1.