A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Néprajz - Tóth János: A magyar skanzen és a göcseji szabadtéri múzeum

A MAGYAR SKANZEN A feladat tehát egyenlő súllyal építészeti és néprajzi. Építészeti feladat a skanzen környezetének megválasztása, a skanzennek a tájba való beépítése s a néprajzi szempontból egyenlő értékű tipikus épületek közül a legszebb épület kiválasztása. Néprajzi feladat a hitelesség megállapítása és biztosítása az épületekben s a berendezési tárgyak kijelölésében. Több tanulsággal szolgálnak a külföldi skanzenek.

7 3. kép. Noirdiiska Museet, Skainsen.

8 Svéd szabadtéri múzeum .(Stockholm). — 1. Segűiorai templom. 2. Hazelius ház. 3. Kerített udvarházaik. 4. Lakóházak. . 5. Szélmalmok. 6. Apró- lakó- és gazdasági épületek. 7. Szabadtéri színpad. 8. Harangtorony. 9. Einn épületcsoport. 10. Lapp sátor és kisebb épületek. A svéd skanzen 1891-ben nyílt meg. Maga Hazelius szerezte meg, 1892-ben 11, 1920-ban 12 épülettel gyarapodott és 1931-ben összesen 153 épületből állott a Nordiska Museet, melyben az akkor Svédországhoz tartozó finnek és lappok is helyet kaptak. (3. kép.) 7 Domanovszky György, A szabadtéri múzeum szervezeti és technikai kérdései. Népr. Ert. 1940. 1—2. 160—178. 1. 19*