A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Helytörténet - Tilkovszky Lóránt: A tagosítás és legelőelkülönözés Széchenyi István pölöskei uradalmában
246 TILKOVSZKY LÓRÁNT nincs ok: „komimt Zeit, kommt Rath; tán lesz még mód itt segítni a dolgon valahogy". 40 Tovább bonyolította a dolgot az, hogy a pölöskei jobbágyok nem hagyták ;szó nélkül a földek megbecsültetésénél elkövetett azon uradalmi visszaéléseket, amelyek példáját Tüttösön is láthattuk, hanem még 1843. júnu 9-én folyamodványt intéztek a királyhoz, s ebben előadták, hogy a per korábbi fázisában szerepelt becsülevelet, amely az uradalomra nézve kedvezőtlen volt, elsikkasztották, és az új becslést a jobbágyok bevonása nélkül, kizárólag az uradalom részéről felesküdtetett becsüsökkel végeztették el. E hamis becsülevél mellett a megyei tiszti ügyész sem léphetett fel kellő súllyal a jobbágyság védelmében. 41 Ezt a királyi kancelláriától a helytartótanácshoz áttett jobbágyi folyamodványt Széchenyi István személyi titkárának, Tasner Antalnak közbelépésére a tisztviselők elfektették. Tasner 1844. ápr. 4-i levelében írta Lunkányinak: ,,A pölöskei pörre nézve eddigelé szerencsésen el van mellőzve a jobbágyok folyamodványa". 42 A Zala megyei Széchenyi birtokok tagosítási és elkülönözési pereinek helytartótanácsi felülvizsgálatával kapcsolatban a vesztegetés ténye egészen nyilvánvaló: ,,Az illetőkkel is, kik hozzáférhetők, igen bizodalmas lábon állok. S ha lenne még tettleges capacitatiora szükség, majd előlegezek arra, s önnek tudtára adom a megtérítés végett" — írta Tasner Lunkányinak. Az is kiderül, kik a helytartótanácsnál azok a referensek, akiket ily módon kell az ügyeknek az uradalomra nézve kedvező előterjesztésére „capacitálni": — „Ami pőréink közül a bakit először Odry, másodszor Szabó, jó barátunk; a pölöskeit először Pap Gábor, másodszor Babarczy; — a többit mind mindenkor Szabó referálta". 43 Szabót Széchenyi személyesen is felkereste. A „capacitáció" nem volt hatástalan, mert ez alkalommal „azt is monda referens úr, hogy a bizonytalan állapotnak és abbul eredő hanyag földművelésnek megszüntetése végett a baki és tán pölöskei pert is azonnal executioba is lehetne venni, mivel már semmi lényeges változás bennük nem fog történni, csekélységeket pedig utóbb pótolólag is lehet ki jobbítani". 44 A pölöskeiek azonban 1844. ápr. 28-án újabb folyamodványt intéztek a királyhoz, melyben a tagosítási és elkülönözési perben ellenük hozott döntés felülvizsgálatát kérték. A kancellária május 9-én ezt a folyamodványt is áttette a helytartótanácshoz. 45 Az így előállott helyzetet Tasner június 16-i, Lunkányihoz intézett levele eként jellemzi: „Pölöskére nézve... sajnálkozva kell jelentenem, hogy a jobbágyok, miután első folyamodványukra nem kaptak oly sokáig semmi feleletet, legújabban újólag folyamodtak őfelségéhez, hivatkozva első folyamodásukra, és panaszkodnak a csere iránt. Az ő folyamodványuk a cancellariától ismét leküldetett Budára a helytartótanácshoz. Az elsőt, mint tudja ön, sikerült elmellőzni, de ezen másodikat lehetetlen, mint legjobb barátink is mondják. Azért e kérelem, (mellynek másolatát remélem e hónap végével Önnek megküldhetni), a vármegyéhez fog küldetni, az uraság és megye kihallgatása végett r 40 Uo. 2123. fol. Tasner — Luníkányiinoz. Pest, 1844. ápr. 18. 41 H. 052/1843. 16. fal. 42 B. 9. fasc. 227. fol. Tasner — Luníteányihoz. Pest, 1844. ápr. 4. « Uo. 1 44 Uo. 28!l. fol. Tasner — Lunkányihoz. Pest, 1844. ápr. 2. 45 H. 2031/11844.
