A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Holub József: A bortermelés Zala megyében 1526 előtt

A BORTERMELÉS ZALA MEGYÉBEN 1526 ELŐTT* Л bor jelentősége Ha megjelöljük a régi Zala megye térképén azokat a helyeket, amelyeknek határában szőlőket említenek 1526 előtti emlékeink, azt látjuk, hogy a Göcsejnek s a Kerka—Mura-köz nyugati részének erdős és a Sárvíznek mocsaras vidékét, továbbá a Keszthelytől északra elterülő hegyes vidéket kivéve, úgyszólván mindenütt találunk szőlőket, vagyis, ahol csak lehetett, folyt szőlőművelés. Ez könnyen érthető. A borfogyasztás ugyanis jelentős volt, a szőlőművelés tehát igen jól jövedelmezett, s mivel a nehéz szállítási viszonyok miatt nagyobb távolságból nehezen lehetett beszerezni, ahol csak mód volt rá, foglalkoztak bortermeléssel. A borfogyasztást néhány adattal jól megvilágíthatjuk. A veszprémi püspök várbeli személyzete a püspök kenyerén élt, s az alvárnagyok, a kapusok, a béresek és a pék a kétfogásos ebéd és vacsora mellé naponta egy-egy pint bort is kaptak, hasonlóképp a sümegi várnák ugyancsak 14 főnyi személyzete is; ez maga évenként 10 220 pintr.e rúgott, s mennyi fogyott még ezen felül a püspök asztalánál, ahol ritkán hiányoztak a vendégek. Nála számba kell venni azt is, hogyha 100 lovast állított ki, — az 1498:20. te. 200 tartását írta elő —, s ha őket salláriumra s nem hópénzre * Ez a dolgozat a Zala megye középkori monográfiájához gyűjtött anyag alapján készült, tehát a régi Zala megye 'területét öleli fel. A megye [monográfusa abban a szerencsés helyzetben van, hogy aránylag igen nagy számú 15'2i6 előtti oklevél áll a rendelkezésére, s köztük számos szolgál adatokkal a szőlőműveléshez. — Természetesen a helytörténésznek tisztában kell lennie azzal, hogy bármilyen nagy anyaggal dolgozik is, munkája mindig fog felmutatni kisebb-nagyobb ihiányokat; de másfelől előnyben van azzal a kutatóval szemben, aiki országos viszonylatban) foglalkozik ugyanazzal a kérdéssel, ímeirt jól ismert kisebb területen mozogva eredményesebben tudja adatait megszólaltatná, s az egyes problémákat, 'közelebbről vizsgálva nem egy esetben világosabban láthatja meg őket. Kitűnik ez e dolgozatnak Belényesy Márta Szőlő- és gyümölcstermesztésünk a XIV. században (Néprajzi Értesítő XXXVII, Ш5Э, 11—30) с becses tanulmányával való с sszehasoinlításából is. Amióta az okleveles emlékeket a megye monográfiájához összegyűjtötten-ц a Nemzeti Múzeum levéltári osztályában őrzött oklevelek — mind az ún. Törzsanyag, mind az ott letétbe helyezett családi levéltárak — továbbá a legtöbb vidéki családi levéltár az Országos Levéltárba kerültek s a Diplomatikai levéltár (Dl.) jelzéseit kapták. Itt így még a régi jelzetükkel szerepelnek, de az érdeklődő minden nagyobb nehézség nélkül találhatja meg ott a keresett oklevelet a régi jelzete alapján.