A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Iványi Béla: Zalavár és a balatonhídvégi átkelő a török időkben

ZALAVÁR ÉS A BALATONHÍDVÉGI ÁTKELŐ 177 tett Zalavárra

58 a vár katonái között nehezen volt megszilárdítható a fegyelem. Török 1655. október 28-án panaszkodik, hogy a vitézek közül sokan elbúcsúznak, „s ugian tizedesek is, noha ugian keménjséggel is eléggé csendesítem ükét, de magokat megh keménietvén, az mikor reájok kerülne is az szolgálat, igen engedetlenvl uadnak, kj miat talán suliosabban is köl czelekednem." Konkrétan mi rejlett az eltávozás és engedetlenség mögött, az a levélből nem derül ki. Ugyanekkor puskaport is kér, mert lehet, hogy ebből Bécsben sok van — írja —, de akármennyi legyen is Bécsben, az itt a végháznak nem igen használ. 1656. január 23-án megint megtámadta a török Zalavárt és „annira bej öt egi folkája, az hol mégh soha lovas török nem volt.... Ez helj most minden felöl mezőre fagiott." Török kér a vár védelmére 25 gyalogost, puskaport, ónt és tarack golyót. Az utóbbi kérelmét tüneményes gyorsasággal teljesítették, mert január 31-én már jelenti Gombai János egerszegi hadnagy, hogy 25 hajdút, puskaport, ónt és ,,taraczk koljóbisokat" küldött Zalavárra. Persze ennek ellenére sem érzik magukat Zalavárott biztonságban, amíg ,,mind kömiöskörül az jégh miat mezőben vagiunk."

59 1657 őszén Török kapitány valamit építkezik Zalavárott, és kéri Batthyányt, szerezzen eziránt segítséget (nyilván gratuitus labor-t) a vármegyétől. Ugyanekkor Pethő László is kaphatott utasítást, hogy a komáriakat is mozgósítsa a zalavári munkára, mert Pethő mentegeti magát „a polgárság nem akar fölszolgálni, ha büntetés alá veszem őket, félek a sok querelátul (panasztól)." A következő évtizedben a zalavári életről nincs adatunk, csak ab Holst ezredes, Montecuccoli főszállásmestere jelenti 1665-ben, hogy Zalavár régi erőd, négyszegletű falból áll, egy mocsár közepén fekszik, 2000 lépésnél hosszabb dorong úton és hidakon át megközelíthető. Másként a várhoz eljutni nem lehet. — Ekkor a vízállás magas volt. Nagyon meg lehetne erősíteni, most azonban rozoga állapotban van, ha az ellenség el tudná foglalni, lehetetlen volna erőhatalommal visszavenni, és az sokkal rosszabb lenne, mint Kanizsa elvesztése.

60 1676 elején Csernél (Chernél) Mihály zalavári főkapitány nagyobb építkezésekbe kezdett. Batthyány Kristóf főgenerálisnak írt jelentéséből kitűnik, hidakat építenek, a külső és belső kaput megcsináltatják. Ehhez kellene „a munkásokra való vigyázása" és az építkezési munka tekintetében hozzáértő, fiatalabb porkoláb. Ekkor úgy látszik, az építkezésre van pénz, de az őrség a fizetetlenség miatt el akar búcsúzni. A zalavári sereg 1676 január 14-én kelt kérvényében kifejti, hogy ,,54 fizetett nép van itt", nappali és éjjeli szolgálatuk ,,az sürü raitunk kerüllő kapu állás és étczakay strázsállások miat" nehéz. A bozótos hely munkára alkalmatlan. Úgy látszik tehát, a védők egyik jövedelme a vár körüli földek műveléséből került volna ki, de ilyet a mocsarakban nem lehetett végezni. 1676 december 26-án a király az erélyes és tevékeny Radonay Má58 Török István Zailavárt, 1664. febr. 14., jún. 11.; a bécsi hadi tanács Eberstorffban, 111054. olkit. 11-én kelt levele Batthyány Ádámhoz. — B. U. 59 Török István Zalavárt, 1666. akt 28., 1656. jan. 23., febr. 18.; Gombai János hadnagy Egerszegen, 1656. jan. 31-én kelt, Batthyány Ádámhoz írt levele. — B. lt. 00 Török István Péterfalván, 1657. nov. 5-én; Pethő Lászlónak Komár-ban, 1658. febr. 16-án kelt levele Batthyány Ádámhoz. — B. It. — Ab Holst jelentése: Füssy, i. m. 661. 1. 12 GÖCSEJI MÜZEUM