A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Iványi Béla: Zalavár és a balatonhídvégi átkelő a török időkben

178 IVÁNYI BÉLA tyás zalavári apátot nevezte ki Zalavár főkapitányává. Ö nem folytatta a Charnel által kezdett erődítési munkát, hanem lápot metszetett, a várbeli német katonáknak házat építtetett. 1682-ben Nagy Ferenc vicegenerális jelenti Batthyány Kristófnak, hogy Radonay ilyenekre költötte a pénzt, amit „keretesre, hidakra kellett volna fordítani", így a palánk és a hidak rossz állapotban vannak. 1684 szeptemberében megint a török támadta meg a várat. Nagy Ferenc november 7-én jelenti, kivizsgálta, hogy ,,a török miiképpen ment be Szála Vár alá — mivel nem kicsiny veszedelemben volt az a Végház." — A várbeliek elbeszéléséből kiderült, hogy Radonay ,,ország utyát csináltatott be az török partrul, mind a maga számára marhákat hajtatván be, mind másoknak vám kedvéért megengedvén, melly a régi kapitányok ideiben élete s marháia elveszte alatt tilalmaztatott. Azon mentek be a törökök épen a Palánkig, az istálóiokat is föl verték."

61 A talán Radonay által Zalavárra hozott német katonaság ellen a zalavári magyar sereg kért a legsürgősebben védelmet Batthyány tói 1685. február 12-én. Jelentésük szerint a németek „nem czak kérteinket elpustétuán, házainkat föl törvén és szakasztuán, sok ky mondhatatlan dulásokat s lopásokat czelekesznek, de minden épületre való fánkat, sőt hid töltését is naponkint égetik, ugy, hogy maid sem ember, sem egy marhánk ky nem mehet, kiről ha szóllunk rútul böcstelenétenek, sőt megh vernek bennönk .... ászt tartya, hogy az magyar vitézlő rend assistaij on nekik az ő nekik assignait portioknak be szedéssére, kik az hódultságon vannak, kiben my semmy úttal nem akarjuk az nagyságod hire és engedelme nélkül immitálnyi (beleavatkozni), sőt vidékönket örömest oltalmaznánk, ne hogy pusztétanánk ha lehetne, mert elviselhetetlen az mennit rajtok kérnek, azon az Polgárság el fut inkáb, ugy mond az török is azzal biztattya, hogy hadgya el ideig óráig az falut kire az szegénség kész is, mert nem is adhattya asz ászt, kit irai ta kérnek, és így uidékönk és hir adó polgárság mellőlünk el pusztulván, my is kételenek vagyunk az ő fölséghe végházát pusztán hadnunk, mert ky menny nem merünk, my mellett köllene pedig ő fölséghe végházát őriznünk, nincz mivel élnünk . . . egy hír adó polgár be nem mer gyönny, mert it az németnek ky mondhatatlan képen kínozzák, füstre kötik, éhei ölük, és így ha my veszély történik a Pogán ellenségtől, kegyelmes urunk my oka ne legyünk." Ilyen jelentést küldtek Nagy Ferenc vicegenerálisnak is, aki óvja a magyar sereget, meg ne támadják a németeket, de a német kapitánynak is megírta, ilyen visszaéléseket ne engedjen, mert különben jelentést tesz a hadi tanácsnak Bécsbe.

62 1685 nyarán Radonay nagy építkezésbe fog, hidakat, ,,prof ont házakat", kvártélyokat, kemencéket készít és a várat egyébként is erősíti, saját költségén, a hadifoglyok felhasználásával.

63 61 A zalavári lovas és gyalog renden, lévő sereg supplieatioja 1676. jan. 14,; — Csernél Mihály H676. jan. 16. és Csernélíháza, 1676. jan. 29-én; Nagy Ferenc vioegeneralis 1682. juin. 3. és 11684. nov. 7. napján Egerszegen kelt levele Batthyány Kristófhoz. — B. üt. ea Nagy Ferenc viceigenerális Szoonlbathelyen, 1685. márc. ДОчеп; a zaliavári sereg 1685. márc. lű-én Zaüaivart ikelit levele Batthyány Kristófhoz. — B. it. 63 Radonay Mátyás 1685. aug. 19., 3H., okt. 2i9., H686. júl. 12., dec. 7. és 17. napján Zalavárt kelt levelei Batthyány II. Ádáimihoz. — B. lt.