A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Helytörténet - Iványi Béla: Zalavár és a balatonhídvégi átkelő a török időkben

172 IVÁNYI BÉLA való, sem pedig réuészek nincsenek az Réuen, egy tekergh rajta, s az is néha harmad napban jön."

43 1651 májusában még mindig az ásatási munka folyik, csak május 30-án jelenti Pethő László, hogy a komp „készen vágjon a víz parton, ez jövő vasárnapra reá is eresztem az vízre", de kéri, hogy Batthyány „provideáljon felőle, mert bizoniossan ell vagdalliák, már igjekeztenek is gialog törökök bőrhaión által jőni az meg látására, had ne leg jen f árasságom, kölczégem és búsulásom az megh készülésében héjában." Néhány nap múlva külön is ír „bizoniossan ell vagdalliák (a törökök), ha őrzője nem lészen". Kétségtelen, hogy a komp megszerzése, leszállítása és vízrebocsátása kizárólag Pethő László érdeme volt, de neki is volt a legnagyobb érdeke az elkészülés, mert a komp hiánya legérzékenyebben Komár védőit és lakóit sújtotta. Két évnél hosszabb ideig küzdött érte. Török István 1651. június 9-én kelt levele szerint végre „be uonták az Vizre, és már egiszer uoltak is által rajta, de Pető vram el tétette röjtök heljre az komp elégh öregh (azaz nagy), 25 lovast elbir egi uitelre, auagi 75 s talán száz gialogot. ím más, ha megh indul is az az komp, és ha el nem vagdalliák az Törökök, el nieruén, nem kiczin dolgot uihetnek uégre uele." Ö is szabadulni kíván azonban — akár Svastics — a rév őrzésétől. Zalavár nem vállalhatja, mert ha így megosztják az erőket, vagy egyiknek, vagy másiknak el kell pusztulnia, márpedig Zalavár a fontosabb. A „Góré dolga Uéget" is beszélni kellene.

44 Tehát a vigyázó ház még mindig nem készült el, és a kellőképpen nem őrzött komp nagy veszedelmet is jelent, mert a törökök kezére juthat. Batthyány kifogásolta is, miért tették vízre tudta nélkül a kompot, de Pethő megmagyarázta, hogy a szárazon jobban ki volt téve a török veszélynek, míg a vizén olyan jól eldugta, hogy a törökök „hirtelen talán föl sem találják." Pethő a kompot „az gratuitus laborbul" csináltatta, mégis „többen vagyon száz foréntomnál". Augusztusban tehát a komp biztosítása céljából nem győzi sürgetni Batthyányt a góré csináltatása iránt,

45 de az úgy látszik nem készült el, mert Török jelentése szerint 1652 júliusában a törökök megtámadták a révet „ugi, hogi az kompot aligh menthették megh az Révészek." Ugyanez év novemberében pedig Pethő jelenti, hogy ő ugyan békével Komárba érkezett tegnap, de „Kesztheli késérőim tegnap czak aligh szaladhatanak által az Hiduégen, féli óra alat ott termettek utánnok az kanisaiak, ió kémek volt az ebeknek". Ez év október 10-én Zalavárát támadta meg a török, mert a már említett Kasza Mátyás pribék, lator legény 20 tallérért és ruháért a Zala folyón által hozta a törököket, ö az oka nyolc ember elveszésének, és hogy „török czásár zászlóit fél hidunknál belliebb" hozták. Kaszát elfogták és „az zalavári seregnek most már az volna az akarattya, hogy ezt a lator legényt" Hídvégen akasszák fel. A török támadások megint intézkedésre késztetik Pálffy Pál nádort. 1653. április 2-án kelt levelében közli Batthyány val, hogy Széchény György 43 Pethő Lászlónak Egerszegen, 1650. rtov. 3.; Szent Gróton-, nov. 8.; Komár-on, 1651. febr. 15., ápr. 16-án; Török Istvánnak Zalavárt, 1091. febr. 16-án kelt levele Batthyány Ádámhoz. — B. lt. 44 Pethő László Kornár-ion 1091. május 1. és 14. napján; Eördögh Istvánnak Pölöskén^ 1661. május 17-én; Pethő Lászlónak Keszthelyen, 1651. május 30^-án; Kamár-on, 1661. jún. 13>-áin és 1'8-án kelt levele Batthyány Ádámhoz. — B. lt. 45 Pethő Lászlónak 1091. juin. 18., Ш. és aug. 2. napján Komárban kelt levele Batthyány Ádámhoz. — B. lt.