A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Helytörténet - Iványi Béla: Zalavár és a balatonhídvégi átkelő a török időkben
ZALA VÁR ÉS A BALATONHÍDVÉGI ÁTKELŐ 173 veszprémi püspök is kész együttműködésre ,,föl vévén az föld népét is akár pallérkodásra". Felveti a kérdést, milyen őrséget tegyenek Hídvégre „német-e, vagy magyar együtt, avagy csak magyar, s mennyi számú. Mosár, tarczk két pattantyús, talán egy harang is" kellene oda, ezeket az uralkodótól kellene kérni. 46 Pethő április 24-én a törökök újbóli támadó terveiről ad hírt, és megint felhívja a figyelmet a hídvégi rév gondos őrzésére. Ez alkalommal elmaradt a támadás, de június 30-án, mint Török István leveléből tudjuk, megtámadták a révet. „Tegnap az kanisaiak az föld Hídnál által költözvén, az előbbenj csapásokon, kit által meczettek volt, hajókat hozván által költöztek, és az Réuésueket kj akarván czamy, már hogi ők Keszteliek, az Réuészek észben ueén, hogi törökök, az kompot el merték, apró hajókon aligh szaladván az Réuészek. Ugi vagion, most nekünk semmi kárt nem tettek, hanem az keszteliek és it valók hoztanak valamj 37 ökröt" ezeket elhajtották. A gyakori török támadások ellenére a hídvégi erőd építése sehogy sem haladt előre. 1655 február 11-én azonban — mint Pethő László jelenti — a kanizsai basa ,,ött vágj hatt száz lóval által menüén az Hiduégen, az régi csapások mellett, nem az Réh helen" Pethőnek 4, a zalaváriaknak két hajdúját elfogta. Most már arra kéri Batthyányi az országgyűlésen tegyen valamit Hídvég ügyében, mert „Ezzel már 91 ember vesz Híd Végh miat el, miuta it szolgálok, gondolhatia nagyságod, ha azoknak sarczokkal meg nem épülhetet volna-e eddig azon kastély (azaz erőd)" 47 . Most már azzal is megelégednék Pethő, ,,Bár czak Szalavár felől azt az kastélt építtesse megh nagyságod, az kinek is már alkolmas fundamentoma vágjon, ugj, nem kevés jováro lenne annak az darab földnek, Szalauárnak és Komáromnak főképpen." Megint felhozza, hogy a bizonytalan rév miatt „Teljességgel el idegenetek . . . ettül az Végháztul." Lehet, hogy a Zala balpartján volt már valami erőd, de az tönkrement vagy lerombolták, csak alapfalai maradtak fenn. így érthetjük az 1659: IV. t. с 1. pontját is, mely szerint a kiskomári ide-oda jövő katonaság biztonsága céljából a hídvégi lerombolt erőd újra felépítendő. Pethő 1657. május 14-én kelt levelében jelenti, hogy ,,a törökök vasárnap mintegy 11 óra táiban talán négy száz lóval a Bozót mellett Hidvégigh mentek föl, s ottan kj által úszott s ki bőrhaión ment által, hogy a kompot elnyerhessék és Szála Uár alat próbálnának, de a Réuész hamar eszében vévén, hirt adót, oda be semmjt egiebet el nem vitt onnét, hanem a Réuész feiszéjét, cháklyáiát és holmi halászó eszközét." Nem tudjuk a levélből, hova adott hírt a révész, de minthogy Zalavár a révtől három kilométernyire feküdt, valószínűbbnek látszik, hogy a révész a hídvégi erődben lévő őrséget lármázta fel. Fel kell tennünk tehát, hogy a hídvégi erőd ekkor már, vagy még állott. Egyéb adatunk az erőd elkészültéről nincs. De 1685-ben Radonay Mátyás zalavári apát és kapitány azt írja Batthyány Ádámnak, hogy „a Hiduéghi Istrázán zászlótartómmal és több szegény le/l(i Török Istvánnak Zalavárott, 16Q2. júl. 19. és okt, lu.; Pethő Lászlónak Щ2. nov. 18-án Keszthelyem és nov. 23-án Komár-foan; Pálify Pál nádornak Marcheggben, 16153. ápr. 2-án kelt levele Batthyány Ádámhoz. — B. It. 47 Pethő László Komár-bam, 1©53. ápr. 24. és május 5.; Î866. febr. 11.; Török Istvánnak Zalavárt, 16153. júl. 1-én kelt levele Batthyány Ádámhoz. — B. lt.
