A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)
Múzeumtörténet - Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum története
16 SZENTMIHÁLYI IMRE ben Zala vármegye törvényhatóságához folyamodott. A múzeumalapítás szükségességét elvileg megokoló cikk 4 közli a javaslat szövegét: ,,Mondj a ki Zalavármegye törvényhatósági bizottsága, hogy a vármegye székhelyén közkönyvtárat és múzeumot létesít, saját kebeléből a gyűjtés megkezdésére és vezetésére bizottságot küld ki s az ügy érdekében a vármegye közönségéhez felhívást intéz." A keszthelyi és a sümegi múzeum távol van, már csak ezért is szükséges, hogy a megyeszékhelynek legyen saját múzeuma. Gyűjtőterülete és gyűjtőköre önálló lenne: „különösen a göcseji nép jelenébe és múltjába igyekeznék bevilágítani." Részletezi, hogy mit kell gyűjteni: „Össze kell tehát hordanunk mindent, aminek helye lehet egy vidéki múzeumban. . . Mindazt, ami jellegzetes a göcseji nép életére." A néprajzi anyagon kívül gyűjtenének régészeti és természettudományi tárgyakat, továbbá iratokat is. Anyagi áldozatok helyett inkább érdeklődést, ajándékozást kérnek. Az anyag elhelyezésére ideiglenes jelleggel felajánlják a gimnázium üres termeit. Megállapítják, hogy „nincs hatalmasabb eszközünk a haladás útján, nincs kiválóbb fegyverünk, mellyel ismereteink terjesztéséért harcolnunk kell, mintha elsősorban ismerjük, szeretjük és megbecsülni tudjuk, ami a mienk, . . . ennek a földnek szellemi és anyagi kincseit. Mert bizonyos az, hogy múzeum nélkül olyanok vagyunk, mint akinek minden értéke, kincse szanaszét, rendezetlenül, gondozás nélkül hever. Elvesz, kárba megy . . ." A memorandumot a törvényhatósági bizottság a február 11-i közgyűlésen tárgyalta. A javaslatot elvileg elfogadta, és az előkészületek megtételére egy héttagú bizottságot jelölt ki. Sajnos, a vármegye erejéből többre nem is telt. A bizottság az 1908. évi május havi közgyűlésen előterjesztett véleményes jelentésében azt javasolta, hogy anyagi eszközök hiányában a kérdést tartsák függőben. 5 Annak ellenére, hogy a vármegye érdemileg nem támogatta a nagyjelentőségű kezdeményezést, a tanári kar haladéktalanul hozzákezdett a gyűjtőmunka megszervezéséhez. Az első cikk után egymást követték az elvi kérdéseket tisztázó, a gyűjtési útmutatásokat közlő és az anyaggyarapodásról tudósító cikkek a Magyar Paizs c. helyi lapban, melyben 1907-től „Zalavármegyei múzeum" címmel állandó rovat nyílt. A mozgalmat a szomszédos múzeumok részéről Darnay Kálmán (Sümeg) támogatta, Sági János (Keszthely) viszont akadályozni igyekezett. Az első hosszabb cikkeket már az 1907. évtől kezdve kizárólag az anyaggyarapodást ismertető — sorszámmal ellátott — rövid közieménvek követték. Már az 1907. február 7-i cikk beszámol az első adományozásokról. A gyűjtemény később is csak adományozás révén, — főleg a gimnáziumi tanulók által — de gyors ütemben gyarapodott. A gyűjtés lelkesen folyt. Az 1907. február 28-i számból értesülünk, hogy a gimnáziumi tanulók lelkesedése átterjedt a felnőttekre is. „A vármegye központjában felállítandó, specziálisan göcseji múzeum ügye min4 Ua., 1907. január 31. 3 Dr. Pára József volt zalaegerszegi folevéitáros jegyzetei alapján. A jegyzetek másolata a Göcseji Múzeum inégi (a Göcseji Egyesület, vagy Gyűjtemény) irattárában (továbbiakban GI.) van. Azok az adatok, melyekre külön nem hivatkozunk, szintén itt találhatók.
