A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1950-1960 (Zalaegerszeg, 1960)

Múzeumtörténet - Szentmihályi Imre: A Göcseji Múzeum története

A GÖCSEJI MÚZEUM TÖRTÉNETE 17 ctenkinek szívéhez nőtt ügy lesz." A gimnázium egy szobájában helyezték ^el a diákok által gyűjtött és egyre gyarapodó anyagot. Március 7-én arról olvasunk, hogy „Az anyag rohamosan gyűl. .. (az ifjúságról) átragadt a lelkes érdeklődés a közönség soraira is . . . Mindenki lelkesül a múzeumalapításért. . . Lassanként köztudattá válik a jelszó: összehordani, megmentetni az enyészettől, ami még megmenthető." A március 21-i lelkeshangú cikk magabiztosan közli: „Múzeumunk meglesz, mert meg kell lennie", de a cikk címe mást sejtet: „Ne legyen szalmaláng!" Az április 18-i számban Czikker Ferenc ,,A zalavármegyei múzeum néprajzi csoportja" címmel írt cikket. Utal a népéletben lezajló nagy változásokra, melyek a gyűjtés sürgősségét indokolják és jó meglátással részletezi a gyűjtőfeladatokat. A lelkes közhangulatra jellemzőek alábbi sorai: ,,Nagy munka ez, azért segítőtársakat hívunk. Hisszük, segítségünkre jönnek sokan ,. . mindenki, aki hazáját, népét csak egy kicsit is szereti, s ha a szeretet vezet bennünket munkánkban, naggyá lesz múzeumunk . . ." Április 25-én baux Rezső a „Régiség-történeti csoport" kutatási feladatait taglalja. Ezzel aztán meg is szűnik az útmutatást nyújtó cikkek sora, de éveken át fel-felbukkannak az anyagyarapodásról értesítő közlemények. Az adományozók változatlanul zömében diákok, de időnként mások is értékes tárgyakkal gyarapítják a gyűjteményt. Utóbbiak közül említést érdemel Gózon Imre ny. szentgyörgyvölgyi tanító, aki több ízben gazdag anyagot juttatott a születő múzeumba. Az 1911. március 9-i cikkből megtudjuk, hogy az összegyűjtött anyag a gimnázium egyik termét teljesen megtöltötte. Ekkor már tárlókat kívántak beszerezni és .kiállítás megnyitását tervezték. A Magyar Paizsban megjelent cikkeket Borbély György, majd Haerter Ádám, végül Pásztor Imre szignálta. Tisztelettel emlékezünk reájuk, tanártársaikra, a zalaegerszegi múzeumalapítás érdekében végzett úttörő jellegű munkájukra és mindazokra, akik adományukkal gyarapították a kis múzeumot. A cikkeknek, — és ami fájóbb — az egész mozgalomnak végét szakította az első világháború. Az utolsó, anyagyarapodásról értesítő cikk (161. sz.) az 1914. április 23-i számban jelent meg. Ezután nem hallunk többet a zsenge múzeumról. A gimnáziumban hadikórházat rendeztek be, a muzeális anyag a folyosókra, innen pedig — biztonsági okokból — a megyei levéltárba került. Itt is maradt egészen 1927-ig, amikor is egy építkezéssel járó pillanatnyi helyiséghiány miatt a vármegye a két teherautónyi anyagot átadta a keszthelyi Balatoni Múzeumnak.

6 Zöme és java elpusztult a II. világháborúban, megmaradt részét 1954-ben visszaszereztük a Göcseji Múzeumnak. 1914 után két évtizeden át mi sem történt a korábbi mozgalom folytatása, a zalaegerszegi múzeum létesítése érdekében. Az 1930-as években „göcseji kultusz" kezdett kibontakozni. Ekkor néhányan ismét felvetették egy zalaegerszegi múzeum alapításának szükségességét. A város polgármestere elhatározta egy — elsősorban idegenforgalmi és propagandisztikus 11 Keszthelyi Hírek, Ш27. július 24. és 31. („Keszthelyre hozzák az egerszegi múzeum-anyagot" és „Meghozták az egerszegi múzeum-anyagot.") 2 GÖCSEJI MÜZEUM