Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

213 gyonukkal bánni, mert az előbb az idet*» lepedett zsidó családok kezére, majd jobbágyaik kezére jutott. Korábban az ősiség törvénye által védett köznemesség elszp gényedve elköltözött s vagy a vármegy* nél nyertek alkalmazást. Ma egyetlen utód juk sem él községünkben. Bár a nemesektől a zsidók temetöhelyet is kaptak, mely ma is fennáll, mégis a nemes Rég kipusztulása után ők sem találtak meg felelő üzleti teret a lakosok között. Elrajzot tak Letenye, Páka, Alsólendva, Lenti, Zalaegerszeg, Körmend vidékére. A község megmaradt mai lakói, a régi nemesek jobbágyai már görcsösen ragaszkodnak Dobri napsütéses, jó bortermő, szelid hajlású sző lőhegyeihez, az elaprózódott, mégis kedvei föld feledhetetlen marad számukra, bárhol iárják is az országot, mint jódolgú arató munkások. A téli hónapokra mindig vissza térnek verejtékkel szerzett kis vagyonkájukhoz. I 1 ' . DOBRONHEGY. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Terű letp 370 katasztrális hold. Lakosainak száma 149, ebből 142 római katolikus, 7 pedig református; valamennyien magyarok. A község vezetője Olasz Vendel községi bíró. ' Levente Egyesület, Polgári Lövészegylet és önkéntes Tűzoltó Egyesület van a kör, ségben. A község határában három 25 holdon felüli birtok van, ezek tulajdonosai: Skublics ödön dr., Baranyai Ferenc és Molnár Péter. önálló iparos egy van a községben, kereskedő nincs. DÖBRÖCZE. Kisközség a sümegi járásban. Területe 471 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 252, 1920-ban 262, 1934-ben pedig 250. Valamennyi magyar anyanyelvű és római katolikus. A község vezetője Kaiser István bíró és Nagy István körjegyző. A lakosság egvházilag a kisgörbői róm. katolikus plébániához tartozik, amelynek Horváth Elek a plébánosa. Róm. kat. elemi népiskolájában egy tanítónö oktat. ' Egyesületei: a Levente Egyesület, amelynek elnöke Frászt Endre sümegceehi plé bános és a Polgári Lövészegylet, elnöke Kaiser István kisbirtokos. A 25 holdon felüli gazdák száma 2. Az egész határ kisbirtokosokból áll, közép- és nagybirtok nincs a környéken. Két önálló iparos és egy kereskedő van a községben. Története. A község eredete pontos adatok hiányában nem állapítható meg, való színű azonban, hogy részleges és hosszabb ideig tartó település által keletkezett. 1788 íg a sümegcsehi plébániához tartozott. 1875 ig volt elemi népiskolája, 1875-től 1929-ig nem volt. A tanköteles gyermekek ez idő alatt Nagygörbö község iskoláját látogatták. Döbrőcze község közigazgatásilag 1908-ig a mihályfai körjegyzőséghez tartozott, 1908 tói 1922-ig a kisgörbői kör jegy zőséghejL, 1922-től pedig a sümegcsehi körjegyzőség hez. A község lélekszáma 1918-ban még 300 lélek volt, ma már csak 250. A lakosság 8zárnának csökkenése onnan származik, hogy 1926-ban 6 család elköltözött a községből DÖMEFÖLDE. Kisközség a novai járásban. Területe 1152 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 450, 1920ban 445 és 1934-ben 494. Színmagyar, 98 százalékban római katolikus. Római katolikus elemi iskolájában egy tanító látja el a népoktatás feladatát. Közigazgatásilag a pákai körjegyzőség hez, egyházilag a pákai róm. kat. plébániához tartozik. A községben 4 önálló iparos és két keres kedő él. DÖTK. Kisközség a zalaszentgróti járásban. Területe 293 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 170, 1920ban 172, 1934-ben 163. Valamennyi magyar és római katolikus. A község vezetője Pácsonyi István bíró és Kelemen József körjegyző. A róm. kat. plébániát Farka József plébános vezeti. Róm. kat. elemi népiskolájában egy tanerő működik.