Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

214 Egyesületei : Úrbéres Közbirtokosság és Tejszövetkezet. A kapornoki konventnek 1473-ban ki adott zálogosításról szóló oklevélből kitú nik, hogy Dötz már ekker Bezerédj II. Zsigmond birtoka volt. EBERGÉNY Kisközség a zalaegerszegi járásban. Területe 622 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 581, 1920 ban 599, 1934-ben 606. Valamennyi magyar és római katolikus. A község vezetője: Kollmann János. A lakosság egyházilag a zalaegerszegi plébániához, közigazgatásilag az andráshidai körjegyzőséghez tartozik. Állami elemi népiskolájában két tanerő tanít. Levente Egyesület 'van a községben. Az Ebergényi-család innen veszi elő nevét és eredetét. A zalavári konvent egy 1138ban az egerszegi és ebergényi határok közti határjárásról szóló oklevélnek tanúsága szerint itt György, Péter és Pál hűbéres birtokú nemesekként említtetnek. 1716-ban Ebergényi László tábornagy Alsó és Felső Ebergényre nézve ellentmond. ÉGENFÖLD. Kisközség a keszthelyi járásban. Területe 1675 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 253, 1920 ban 227, 1934-ben 259. A lakosok magya rok és római katolikusok. A község vezetője Dravetzky József körjegyző. Egyházilag a sármelléki római katolikus plébániához tartozik. Róm. kat. elemi nép iskolája van, egy tanítóval. Levente Egyesület van a községben. Égenföld határában több nagybirtok van, így a zalavári apátság, valamint a Festetich hercegi család uradalma, továbbá a Keszthelyvidéki Takarékpénztár birtoka. Égenföld eredetileg a Széchenyi grófi ura dalomhoz tartozott, amikor azonban az uradalmat a mult század utolsó harmadában B'estetich Tasziló herceg megvásárolva, itt telepíttette le volt gazdasági cselédeit, akik között a község területét felparcellázta. A község jelenlegi lakosai tehát a Festetichuradalom gazdasági cselédeinek utódai. EGERARACSA. Kisközség a pacsai járásban. Területe 1204 katasztrális hold. Lakosainak száma 953, magyar anyanyelvű, 99.5 százalékban római katolikus. A zsidóság fél százalékot tesz ki. A község vezetője: Gyárfás József községi bíró. Egyházilag Egeraracsa a dióskáli plébániához tartozik, amelynek lelkipásztora Z. Czigány Gyula esperes-plébános. Közigazgatásilag a dióskáli körjegyzőséghez tartozik. Elemi népiskolájában három tanító mű ködik. Egyesületei : a Levente Egyesület és a Polgári Lövész Egylet. Huszonöt holdon felüli birtokosainak száma 2, az önálló iparosoké 9, a kereskedőké 2. A község eredetét és múltját homály fedi, bizonyos azonban, hogy a történelmi nevezetességű zalai vár körül már az árpádházi királyok korában fennállt az akkor Aracsának nevezett település, amelyből a maii Egeraracsa község fejlődött. EGREGY. Kisközség a keszthelyi járásban. Területe 781 katasztrális hold, 249 négyszögöl. Lakosainak száma 1910-ben 408, 1920ban 431, 1934 ben 417. Magyarok és római katolikusok. Egregy község eredete egészen a római időkig nyúlik vissza. Katolikus temploma 1019-ben épült, ami szintén a község ősi múltja mellett szól. 1925-ben római harcos sírjára bukkantak a községben, azóta rendszeres archeológiai kutatások folynak. Régi neve Egrugh. 1024-ben Szent István a zalavári apátságnak adományozta. A község vezetője Vajda Ákos hévizszentandrási körjegyző. A római katolikus hívek lelki vezetője Rátz Endre dr. alsópátki esperes-plébános. Római katolikus elemi népiskolájában egy tanító végzi a tankötelesek oktatását. Társadalmi egyesületei: a Levente Egye sülét és az önkéntes Tűzoltó Egyesület. A községben 3 önálló iparos és egy ke' reskedő van, a huszonöt holdat meghaladó kiterjedésű fekvőségen gazdálkodó közbir-