Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zalaegerszeg története

154 Április 2-án tárgyalta a városi közgyűlés Szombathely és Nagy­kanizsa városoik átiratai^ amelyek értelméhez a közgyűlés hozz/á is iárult. psupán a kanizsai 12 pont közíil a 3-ra olvértelmű megjegy­zést tett, hogy az abban óhajtott törvény előtti egyenlőséget csakis a törvényesen bevett felekezetekre terjesszék ki. Ugyanekkor az is határozatba ment, "hogy a város kebelében máris megalakított őrsereget fegyvergyakorlásban és rendes hadi­kiképzésben is fogják részesíteni, miután feladata nemcsak a köz­biztonságra való felügyelet, hanem szükség esetén a nemzet függet­lenségének és szabadságának megvédése is. A nemzeti őrsereg vezetője Bertalan József, első század kapitánya Horváth Vilmos, második század kapitánya Kroboth Ferenc lett. Főhadnagyok: (az első században) Horváth Károly tiszttartó, Hegyi Enok, Légmann Elek; (a második századnál): Koppány Ferenc, Könt­zöl Ferenc, Szabó Samu. Az őrseregbe az első felhívásra több, mint 300 egerszegi polgár jelentkezett önként, azonkívül a céihek is küldöttek maguk közül fegyvereseket az őrségbe. A május 14-iki közgyűlésen tárgyalta a városi képviselő testület a megye alispánja által leküldött belügyminiszteri rendeletet, amely az 1848. évi XXIII. törvénycikk életbeléptetésére^ vonatkozik. Ez a törvény szabályozta a városi közigazgatást és annak értelmében tisztújítást kellett tartani. A tisztújítás során a képviselőtestület névsora a következőképen alakult: elnök: Bertalan József táblabíró, a központi küldöttség tagjai pedig: Köntzöl Ferenc, Háry József, Molnár György, Tlseríd­hely.i Ignác, Varga Györgyj Sipos Ferenc, Tritter János. Hérits Antal, Handler István, Kováits Ferenc, Jákum Ferenc, Tivalt Ferenc, Riedelmayer Jakab, Szabó István, Fábián Pál, Zanathy Ferenc és Vámos József. Magát a tisztújítást a város két választókerületre osztva, május 23-án ejtette; meg titkos szavazással. Szavazattöbbséggel Patty Já­nost választották városbíróvá. Tanácsosok lettek: Kováts József, Szmodits Ignác, Tte'izinger József, Hajgató Lajos, Szekeres István, Jákum Ferenc, Varga György, "Berikő József, Tivalt Ferenc, "Gróf Károly, Rigó Ferenc, Lakatos János. Jegyző: Móger István, oirvos: Fidor János, városi ügyvéd: Ruzsics Károly. Egerszegnek altkor 3500 lakosa volt, tehát a miniszteri rendelet értelmében a városi képviselőtestületbe 40 képviselőt választhatott. Ez május 28-án történt meg. Az országgyűlési követválasztás tekinte­tében kimondotta a közgyűlés, hogy «.. .Zalaegerszeg városának is érdekében feküdne képviselőjének olyan egyént választani, akiben honunknak a jelen kétes állapotában ismeretes hazafiúsága s értel­mességére nézve egész bizalmát helyeztethesse, égész gyülekezet szilárd jelleméről, jeles elmetehetségéről és lelkes hazafiúságáról annyira ismeretes Csertán Sándor táblabíró úrnak válásztására nyi­latkozott» ... í A nemzetőrség szervezése ekkor már folyamatban volt. a kikép­zésnek azonban súlyos akadálya volt, hogy a város anyagiak híjján nem tudta a csapatokat a szükséges fegyverekkel ellátni. A fölsze­relés hiányosságán úgy akartak segíteni a zalaegerszegiek, hogy kérvénnyel fordultak a város földesurához, a szombathelyi püspök­höz, aki különben a későbbi szabadságharc egész tartama alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom