Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zalaegerszeg története

155 is mindig buzgó és áldozatkész hazafinak bizonyult. Ezúttal is megnyitotta a szívét és az erszényét és 200 forintot adott azonnal a nemzetőrség céljaira. Most már volt pénz fegyverekre, így azután 1848. június 18-án már azt jelenthették az állandó nemzetőrség megalakításával megbízottak, hogy egy századot megalakítottak. Nemsókára megalakult a második század is, úgy, hogy csakhamar 600 nemzetőr állott fegyverben Egerszegen. Közben az országos politikában egymást követték az események. A király: V. Ferdinánd április '11-én szentesítette a'törvényeket, bizonyságául annak, hogy a nemzet és uralkodója egymással összhangban munkálkodnak az ország jövőjén. A kamarilla azonban nem jó szemmel nézte az egyetértést és mindenáron igyekezett éketverni a «császár» ós a rebellíis magyarok közé. Pedig, aki figyelemmel kíséri a márciusi napok történetét és áttanulmányozza ezeknek az eseményeknek írott vagy nyomtatott dokumentumait, megbizonyosodhat afelől, hogy a nemzetnek esze ágában sem volt frontot csinálni az uralkodóházzal szemben és megmozdulásának a főhatalommal szemben semmiféle, de legkevéisbbé forradalmi tendenciája nem volt. Ellenkezőleg: a magyar nép éppen koronás királyától várta a reformok útjának egyengetését és a nagy változást és politikai átalakulást, a nemzet teljes lelki újjászületését törvényes eszközökkel, mint az uralkodó által is óhajtott és jóváhagyott, alkotmányos vívmányokat akarta elérni. A bécsi udvar addig intrikált a jószándékú, de gyenge és tanácsosai befolyása alatt álló uralkodó előtt, — de még inkább a háta mögött, — amíg végül sikerült elérni a visszavonást. Ugyanakkor a horvátokat felbújtották a magyarok ellen és megindult csakhamar Jellasich gyülevész, de nagyszámú serege. A csak alig pár hét előtt alakult zalai nemzetőrségre nemsokára nagy és áldozatos szerep hárult: feltartóztatni Jellasich hadainak elő nyomulását. Az egerszegi nemzetőrök többi megyebeli társaikkal együtt hősiesén megálltak

1 a helyüket. Közben szüksége mutatkozott újabb meg újabb csapatok kiállításának és a város auguszTus 27-én már harmadízben szerelt fel újabb csapatokat. Szeptember 24-én a megyei állandó bizottmány által Zalaegerszegre kivetett újabb húsz önkéntes nemzetőr felszerelésére további 500 forint költséget szavaztak meg, minthogy azonban a sok rendkívüli kiadás és sűrű igénybevétel következlében a városi pénztár kiürült, kénytelenek voltak az őrsereg fölszerelésére a pénzt kölcsönvenni. A háborúskodás ekkor már javában dúlt ós egyre több lett az áldozat, amit a haza követelt, emberben is és anyagiakban is. A november 13-án tartott közgyűlés ismét újabb 39 honvéd kiállításáról és felszereléséről intézkedik. A hangulat azonban még ekkor is bizakodó volt és törhetetlen a hit a lelkekben, hogy a szabadság szent ügyének győznie, diadalmaskodnia kell. » Jellemző az általános hangulatra, hogy Egerszeg város közgyűlése kimondotta, hogy az állam által felajánlott 20 forint felpénzen kívül a maga részéről is 20 forintot ad az újoncozásra jelentkezőknek jutalomképen. A polgárság hazafias érzületét dicséri, hogy az őrserag háromszori kiállítása során egyetlen egyszer sem kellett a katonaköteleseknek az akkori időben szokásos'módon: sorshúzás út-