Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 17. A forradalom és a kommunizmus

86 többi tagja a zalaegerszegi polgárságot szervezte meg, Fangler Béla, Fangler János, és Siposs DezsÓ a falvakat készítifk elő az ellenforradalomra. Az elégedetlen, kiábrándult emberek tömegesen csatiakoztak a lelkes szervezők mellé éis csalkhamar erős ellentábor készül a diktatúra megbuktatására. A számítás szerint két zászlóalj katonaságot állíthattak volna fel; fegyver is volt bőven az itt rekedt készletekből. jSikerült az Alsólendván állomásozó katonaságot is belevonni az ellenforradalomba és minden jel a sikerrel kecsegtetett. A kedvező időpont húsvét hétfőjén érkezett el. Pesten is ellenforradalmi megmozdulás történt és erre a hírre Fanglerék is kibontották az ellenforradalom zászlóját. A kiindulásra legalkalmasabb helynek Alsólendvát tartották. Recskiemé thy Albert dr. lakásán kora hajnalban utolsó megbeszélést tartottak, azután pedig a katonaság tisztikarával közölték az elhatározást. Schöffl őrnagy, Bergmann Gyula százados, Zob Péter főhadnagy, vitéz Németh Béla és vitéz Légrády Rezső vezetésével a katonaság megszállta a vasutat, a postát, a középületeket. Szerencsétlenségre ezen a napon érkezett Alsólendvára két politikai megbízott, akik a katonaság ellenőrzésére jöttek. Ezeket rögtön lefogták. De mégsem tudták megakadályozni,; hogy érkezésük meg ne hiúsítsa az ellenforradalmat^ A két* meg*bizottal egyidőben ugyanis letartóztatták az ismertebb kommunista Vezéreket, kőztüjk Reifert és Halászt. Ez nagy rémületet keltett azok körében, akik) szerepet játszottak az új rendszerben és most féltek az ellenforradalom sikerétől. Ezek közreműködésével és pénzáldozatával Kesternek sikerült kétszer is kiszabadulni börtönéből és a katonaság pártállását megingatni. Míg a falvakból lelkes csapatok özönlöttek Alsólendvára és előkészültek Zalaegerszegre való bevonulásra, a katonaság megvesztegetett része egyre inkább

1 félrehúzór dott. Ugyanakkor híre jött, hogy a jugoszlávok' is az ellenforradalom ellen készülődnek. Ez végleg megbontotta az egységet ós a zavart felhasználva Reiteréknek sikferült visszakaparintani a hatalmat. Este 9 órakor Reiter elfogatta Fanglerékat és ezzel lefejezte az ellenfoi> radalmat. 1919 április 22-lén a forradalmi törvényszék Fangler Bélát és Sebestyén Jenőt golyó általi halálra, Bergmann Gyulát, Nusát (vitéz Németh) Bélát, Stefka Lászlót. Fangler Jánost., dr. Vizkelety Árpádot, Höhn Bélát és Nagy Károlyt fegyházbüntetésre ítélte. Romanelli alezredes, az olasz katonai miisszió vezetője erélyes közbelépésével megakadályozta a két kivégzést és a diktatúra bukásakor sok szenvedés után valamennyien visszanyerték szabadságukat. Hasonló ellenforradalmi megmozdulás volt Sümegen is, de ott csendben zajlott le és egyetlen eredménye a terrorcsapatoknak még féktelenebb garázdálkodása volt. iSok elkeseredést szült a termelőszövetkézetek bevezetése. A veL zetőség teljesen kizsákmányolta a közönséget és emiatt naponta voltak komoly összetűzéseik'. Napirenden voltak a rekvirálások és lopá<sok. Ezek a rablások nem multak el mindig vér nélkül. Egy ilyen alkalommal Sármelléken Vida János plébánost saját házában agyonlőtték. Ki tudja, hová vezetett volna ez az állapot. Mennyi áldozatot, vért okozott volna az egyre fokozódó elkeseredés, ha négyhónapi csarnoki uralom után, augusztus 1-én meg nem bukik a diktatúra.