Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 18. A jogrend helyreáll

87 II. Trianontól napjainkig. (1920—1935.) 18. A jogrend helyreáll. Zala föllélegzett. A 133 napos rémuralom végétért. A megpróbáltatások zivataros éjszakája után fölvirradt a hajnal. Az élet újra megindult a régi mederben. A diktatúra béklyóitól megszabadult nyomasztó lázálmából felocsúdott nép talpraállt és munkához látott, hogy eltakarítsa a romokat, eltüntesse egy átkos korszak szomorú emlékeit. A vármegyeház ormáról eltűnt a «vörös rongy» és az augusztusi szél diadalmasan lengette ismét az augusztusi trikolórt. A megyei hivataloskodás friss lendülettel igyekezett helyrehozni a hosszú hónapok kényszerű mulasztásait. Főispánja nem volt ugyan a megyédnek, mert Bosnyák Géza, ez a karakán magyar és lángolószívű hazafi még a Károlyi-rezsim idején lemondott főispáni állásáról, minthogy politikai meggyőződésével nem tudta összeegyeztetni az őszirózsás forradalom vezéreinek szolgálatát. Ko Iben schlag Béla alispánt hivatalos körútján Balatonfüreden érte a proletárdiktatúra kikiáltása. A villámgyorsan megalakult munkástanács a megyei közigazgatást is kezébe kaparintotta és első dolga volt, hiogy úgy a főispáni, mint az alispáni lakást elrekvirálta a saját emberei számára. Erről a munkástanács elnöke táviratilag értesítette Kolbenschlag Béla alispánt, aki így vissza sem ment többé a diktatúra egész tartama alatt Zalaegerszegre, hanem visszavonult balatonfüredi birtokára, gazdálkodni. A csőcselék uralmának első napjaiban volt kénytelen elmenekülni Brand Sándor dr. másodfőjegyző és Tára József dr. vármegyei főlevéltános is. Egyedül Bőd y Zoltán dr. megyei főjegyző maradt a helyén mindvégig és a legválságosabb időkben, saját élete kockáztatásával látta el nehéz szolgálatát, hogy megóvja a megye javait és megmentse a menthetőt. Mikor azután a vörös terror összeomlott, Bődy főjegyző értesítésére Kolbenschlag alispán és a többi bujdosó megyei tisztviselő is visszatért Zalaegerszegre. Brand Sándor dr. a börtönből került vissza íróasztala mellé, mert a vörösök az alsólendvai és veszprémi ellenforradalomban való részvétel miatt súlyos börtönre és tetemes jiénzbüntetésre ítélték. Brand Sándor augusztus 6-án foglalta el újból hivatalát és megkezdte nehéz és fáradságos munkáját a megye újjáépítésére. A fővárosban történt események jelentőségteljes kihatással voltak a megyére. A Peidl-féle átmeneti szocialista kormányt csakhamar elsöpörte a feltámadt nemzeti önérzet. Az uj miniszterelnök, Friedrich István, akinek hivatalbalépésétől az alkotmányosság helyreállta tualjdonképen számítható,' Schnetzer tábornok, honvédelmi miniszterrel egyetértően Riedl Miklós vezérkari ezredest nevezte ki Zalavármenye katonai parancsnokává. Riedl ezredes átvéve a katonai parancsnokságot, Kolbenschlag Béla alispánnal együtt megszervezi a megyében a lakosság személyi