Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

197 idejére nyúlik vissza és a XII.—Xlll. században még igen népes falú volt, amely! csak a török hadak pusztításai nyomán népWenedett el és lett pusztává. 1 Mostani fellendülését a Balaton közelségének köszönheti és bizonyos, hogy a szomszédságában létesült fürdőtelep évről-évre fokozódó népszerűsége magát a községet is a virágzó fejlődés útjára lendíti. Utolsó postája Köveskálla. Vasúti megállóhely Zánkaköveskál, újabban azonban Ábrahámfürdőn feltételesen megállóhely létesült, ahol a vonatok a fürdőévadban meg-l állanak. BABOSDÖBRÉTE. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Területe 2211 katasztrális hold. 899 főnyi lakóssága 1 német kivételévelj magyar. Felekezeti osztályozás szerint 887 római katolikus, 12 ágostai hitvallású evangélikus. A község vezetője Vass Péter községi bíró. Egyházi szempontból Nagylengyelhez tartozik. Három tanerős római katolikus elemi iskolája van. Vitéz Farkas Jenő elnökletével három egyesület irányítja a község társadalmi életét: a Polgári Lövész Egyesület, a Levente Egyesület és az önkéntes Tűzoltó Egyesület. Nyolc huszonötholdon felüli birtokosa van és. 5 önálló iparosa. BADACSONYLÁB Dl. Fejlődő fürdőhely a tapolcai járásban, a Badacsony nyugait lábánál. Két penziója és tizenkét nyaralóháza van. Vendégek száma 200 allandó és 400 átutazó. Állami borpince. Vasúti állomása van. (Badacsonylábdihegy) BADACSONYTOMAJ. Kisközség a tapolcai járásban. Területe — a hozzátartozó balatoni részeket is beleértve — 5682 katasztrális hold. Népsürüsödése bámulatos fejlődésre mutat. 1900-ban még csak 1653 lakója volt, ea a szám napjainkig 2656-ra nőtt. Néhány nemzetiség előfordul; így német 4, tót 5, egyéb 2 van a községben. Vallásilag még nagyobb a tagozódás; római katolikus van 2579, görög katolikus 1, református 28, ágostai hitvallású evangélikus 14, görögkeleti 2, izraelita 31. Badacsonytomaj hazánk egyik leghíresebb bortermő vidékén fekszik. A balatonparti 110 méternyi lapályból meredeken, szigetszerűen emelkedik ki a híres badacsonyi szőlőhegy. Külön érdekessége a hegynek Kanoldu János veszprémi püspök által emelt óriási kőkereszt. Néhány följegyzést találunk

1 arra vonatkozólag, hogy a község valamikor pálos kolostor volt, egyike annak a nyolc pálos kolostornak, melyet 1268-ban építették. Még ma is láthatók a Szent Anna és a Szent Donát kápolnák romjai, együtt a régi plébánia templommal. Maga a község csak az utolsó 36 évben indult nagyobb arányú fejlődésnek. Említésre méltó a kis múzeum, melyiet Kisfaludy Sándor egykori házában rendezett be a Balatoni Szövetség. A község vezetője Haydu Lajos főjegyző. A római katolikus hívek jelenlegi lelkipásztora Varga Sándor plébános. Hat tanítót foglalkoztató római katolikus elemi népiskolában gyűlik össze a község és vidékének tanköteles ifjúsága. Élénk társadalmi és kultúrális életének központjai: a Badacsonytomaji Kereskedők és Iparosok Köre, elnöke Ruszics Ferenc ; a Levente Egyesület, elnöke Varga Sándoí plébános; Testnevelés, elnöke Haydu Lajos főjegyző, a Polgári Lövész Egyesület, elnöke vitéz Csaba Gergely biró; a Kultúrház, elnök Haydu Lajos; a Bányász Zeneés Dalkör, elnöke Bognár Lajos bányaigazgató mérnök. Szőlőjén kívül még jelentős .gazdateági tényezője a bazaltbánya. Ez, valamint a híres bortermése igen élénk gazdasági vérkeringést okoz a fürdőhelynek is tekinthető községnek. Meglátszik ez az iparosok nagy számán, önálló iparosa van 24, kereskedője 8. BAGLAD. Kisközség az alsólendvai járásban. Területe 835 katasztrális hold. 1900-ban 281, 1920-ban 269, jelenleg 271 római katolikus magyar lakója van. Baglad már a tizenötödik században fennállott, de jelentősebb szerepet történelmünkben nem igen játszott.