Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

198 A község vezetői dr. Buchberger József és Buchberger István. Iskolája egy tanítót foglalkoztató állami elemi népiskola. Gazdasági élete szoros kapcsolatban van az Alsólendvai Járási Hitelszövetkezet érdekkörével. Buchberger István vezetése alatt nemrégiben Polgári Lövész Egyesület alakult. Huszonöt holdon felüli birtokosa van 4» önálló iparosa 6, kereskedője 1. BAJOSA. Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 984 katasztrális hold, 1192 négyszögöl. Népessége 1900-ban 464, 1920-ban 523, most 561 fő. Erős nemzetiségi megoszlás jellemzi a lakosságot. A (többségben lévő horvátok száma 353, a magyaroké, 207, oláh 1. Vallási tagozódás s'zerint római katolikus 559, ágostai hitvallású evangélikus 2. Régi múltú község. A török hódoltság idején többször volt véres csaták szinhelye. Határában ütközött meg Zrinyi György és Erdődy Tamás Ali pasa seregével és döntő győzelmük emlékezetessé tette Bajcsa nevét. A község vezetője dr. Lukács János körjegyző. A hi vek lelkipásztora Fábián Gábor római katolikus plébános. A község maga tartja fenn iskoláját, melyben két tanító végzi az oktatást. A határ nagy része herceg Batthyány Strattmann László birtoka. Három önálló iparosa, két kereskedője van. BAK. Kisközség a zalamegyei járásban. Területe 3581 katasztrális hold. Lakóinak száma az utolsó három évtizedben nagy emelkedést mutat. 1900-ban még 1243 lakója volt, 1920-ban 1341. Jelenleg 1507 magyar a lakója. Vallásfelekezeti arány ; római katolikus 99 százalék, izraelita 1 százalék. A község vezetője Kovács Endre községbíró. Közigazgatásilag Bocföldéhez, egyházi lag a csatári plébániához tartozik. A népes község fiatalsága a községi elemi iskolában tanúi három tanító ^vezetésével. Egyesületei közül kettő >,helyi. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület dr. 'Puskás Béla intéző elnökletével és a 'Levente Egyesület. A Polgári Lövész Egylet inkább Bocföldéhez tartozik. Elnöke Horváth Ferenc körjegyző A községhez tartozó föld nagyrésze gróf Károlyi Lajosné uradalmát képezi. A gőzmalmon kívül iparvállalata nincs, önálló iparos dolgozik 15, kereskedője 9 van. BAKTŰTTŐS. Kisközség a novai járásban. Területe 1703 katasztrális hold. Egységesen római katolikus vallású magyar lakóinak száma 1900-ban 520, 1920ban 544, jelenleg 610. A község vezetője Toplak Sándor községi bíró. Egyházközsége a tó feji plébániához tartozik. Két tanerős római katolikus elemi népiskolája van. Gróf Károlyi Lajosné birtokai közé tartozik a község határának jórésze. Hat iparosa, két kereskedője van. BALATONARÁCS. Kisközség, azelőtt a tapolcai, jelenleg a balatonfüredi járásban. Területe 2360 katasztrális hold. Lakóinak száma 1900-ban 612, 1920-ban 742, jelenleg 888. Nemzetiség szerint magyar 881, német 6, szerb 1. Vallási szempontból igen tagozott. Római katolikus vallású lakója van 478, református 393, ágostai hitvallású evangélikus 28, görög katolikus 2, görög keleti 1, izraelite 6. A község régi nevén Arács, igen régi múltú. Okmányainkban I. Endre idejében szerepel elsőízben. Endre király uralkodása elején a tihanyi apátságnak adományozta a falut, 1187-ben pedig a Tamás és Péterhegy közt nyíló völgyben emelkedő dom. bon kolostor épült. Az úgynevezett «barátlakásokat» a balatonfüredi vendégek igen gyakran felkeresik. Híres a község Szeretetháza, melyet Molnár Aladár alapított. A község vezetője Csik Imre községbíró. A katolikusok egyházilag Balatonfüredhez tartoznak. A reformátusoknak helyi lelkészük van: Bakos Lajos. Két felekezeti iskolája van. A római katolikus és a református elemi népiskola egy-egy tanítóval. Kultúregyesülete a Polgári Lövész Egye-