Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

203 A község történetére vonatkozólag legtöbb adatot a református egyháznál találunk.. A. község 1700 előtt Becsvölgye név alatt szerepelt és akkor még valószínűleg az öszszes «Szeg»-ek vidékét magába foglalta. Idővel az egyes családok külön községet alkottak, úgy, hogy Barabásszeghez csak a következő családok birtokai tartoztak: Barabás (Barabásszeg), Kerese (Kereseszeg), Gerót (Gerótszeg), Vörös (Vörösszeg) és Bán (Bánszeg) család birtokai. Ezen összetételben van a község most is. A családok nagyrésze idővel kipusztult és eltűnt a vidékről, úgy, hogy jelenleg csak a Bán család és egyetlen Vörös család létezik. A község vezetője Varga István körjegyző és Orbán János községbíró. A református hívek lelki életének irányítója Pethő Antal lelkész, aki a Barabásszegí református olvasó és gazdakör révén kultúrális és gazdasági téren is élükön áll és szorosabban magához kapcsolja híveit. A refor mátus egyház tartja fenn a község elemi népiskoláját két tanítóval. Huszonöt holdon felüli birtoka van ki lene, önálló iparosa tizenegy, kereskedője kettő. BARÁTSZIGET. Kisközség a zalaszentgróti járásban. 97 főnyi színmagyar római katolikus lakosa van. A helyi közigazgatást Pánger István kózeégbíró intézi. Egyházi és iskolai szempontból Kehidához tartozik. BÁRHELY. Kisközség az alsólendvai járásban. Területe 1061 katasztrális hold. 240 lakosa mind színmagyar és római katolikus. A község élén Kovács Sándor bíró áll. A tanköteles ifjúság nevelése a római katolikus elemi népiskolában folyik egy ta nítónő közreműködésével. A községhez tartozó föld nagyrészt herceg Esterházy Pál birtokát képezi. BARTÓHIDA. Kisközség a novai járásban. Területe 1025 katasztrális hold. Lakóinak száma 615 magyar. Vallási megoszlás szerint 251 római katolikus, 57 refor mátus, 207 ágostai hitvallású evangélikus. Élén Döbröntey Gyula községbíró áll. Helyi lelkipásztoruk csak az evangélikusoknak van : Jakus Géza. Két felekezeti iskolája van. Az ágostai hitvallású evangélikus és a római katolikus olemi népiskola egy-egy tanítóval. Huszonöt holdon felüli birtokosa 5, önálló iparosa 6, kereskedője 2 van. BATYK. Kisközség a zalaszentgróti járásban. Területe 1417 katasztrális hold. Lakóinak száma 1920-ban 1008, jelenleg 997. Néhány református és izraelita kivételével valamennyi római katolikus. Nemzetiségi megoszlás nincs : mind magyar. A közigazgatást Kósa Károly körjegyző végzi, önálló egyházközsége nincs. A népoktatás a római katolikus elemi népiskolában történik, két tanító vezetésével. A község történetéről hiteles adataink nincsenek, a szájhagyomány is csak a török idők eseményeire szoritkozik. Ezek alapján a község igen gyakran esett áldozatúl a török hordáknak és nagyrészben el is pusztult és csak a hódoltság megszűntével indult ujabb fejlődésnek, mint a Szegedy család birtoka Jelenleg gróf Széchenyi Pálné a régi Szegedy családi birtok tulajdonosa. önálló iparosa 19, kereskedője nincs. BÁZA. Kisközség a letenyei járásban. Területe 727 katasztrális hold. Színmagyar római katolikus lakosainak száma 272. A község vezetője Kele Ferenc és Horváth Sándor. Egy tanerős községi elemi népiskolája van. Társadalmi élete a lakosság számához képest igen fejlett. Két egyesülete van: a Le vente Egyesület Pethő Károly és a Polgári Lövész Egyesület Kele Ferenc elnökkel. BAZITA. Kisközség a zalaegerszegi járásban, a megyeszékhely tőszomszédságában. Területe 771 katasztrális hold. 531 főnyi magyar lakóssága van; egy református kivételével valamennyi római ka tolikus.