Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

204 A község közigaztási ügyeit Nagy Fereno községbíró intézi. Egyházi szempontból Nagylengyelhez tartozik. Római katolikus elemi népiskolájában egy tanító foglalkozik a tanköteles gyermekek nevelésével. Vitéz Farkas Jenő elnökletével három egyesülete fejt ki munkásságot: a Polgári Lövész Egyesület, az önkéntes Tűzoltó Egyesület és a Levente Egyesület. Huszonöt holdon felüli birtokosa van négy, önálló iparosa három, kereskedője kettő. BAZSI. Kisközség a sümegi járásban. Területe 1577 katasztrális hold. Népessége 1900 óta lassú fejlődéssel 844röl 955-re szaporodott. Nemzetiségi és vallási megoszlás nincs. Valamennyien római ka tolikus magyarok. A községet szláv telepesek alapították. A tatárjárás után a veszprémi püspökség telepeseket hozatott a kipusztult lakosság he lyébe és ezek sokáig fakitermeléssel foglal koztak. Későbbi sorsáról nem igen tudunk, csak annyit, hogy Bozse néven szerepelt a nép ajkán. Első biztos adatunk 1740-ből való. Ekkor építették föl a templomot a hívek közadakozásából, de 1748-ban az óriási tűzvész alkalmával csaknem teljesen elpusztult a plébánián lévő feljegyzésekkel és okiratokkal együtt. Csak 1787-ben tudták restaurálni Bajzáth veszprémi püspök segít sége révén. A község nehezen heverte ki a pusztulás következményeit és mikor 'már ismét a fejlődés útjára lépett, 1831-ben a 654 főnyi lakosságot megtizedelte a pestis. Azóta a község népessége csaknem megkétszereződött és gazdasági téren is igen nagy haladást tett. Közigazgatási vezetői: Bánhegyi János körjegyző és Lenner János bíró. A hívek pasztorálását Frászt Endre kanonok végzi. Az ő védnöksége alatt áll a római katolikus elemi népiskola is, mely két tanítóval végzi a falú fiatalságának oktatását. Társadalmi egyesülete a Polgári Lövész Egyesület, Tóth Rezső és a Levente Egyesület Bánhegyi János vezetésével. A község határában a veszprémi püspökség, az urbéresi közbirtokosság, a karikás! közbirtokosság, Bazsi község és Dézsenyi Tivadar rendelkezik huszonöt holdon felüli birtokkal. Nagyban hozzájárúl a gazdasági életének fokozásához az Országos Központi Hitelszövetkezet helyi fiókja. önálló iparosa van négy ,kereskedője kettő BECSEHELY. Kisközség a letenyei járásban. Területe 4457 katasztrális hold. Népessége örvendetesen növekszik. 1900 -tói 1935-ig 1373-ről 1573-ra emelkedett a lakosság száma. Becsehely talán a legrégibb lakott hely hazánk területén. A határában feltárt leletek szerint mátf a kőkorszakban emberi település volt. A községhez tartozó Szurda pusztán római pénzdarabokat találtak, tehát a régi római provinciának, Pannóniának egyik őjrhelye lehetett, a,mit az is bizonyítani látszik, hogy a fekvése folytán a Muraköz egyik kapujaként szerepelhetett. A község neve a történeti kutatások szerint Becchun, Bekcsin, Bekcsény és Bekcsehely volt az idők folyamán. 1278-ban a zágrábi püspökséghez tartozott és ekkor az egyházmegye egyik főesperessége székelt Becchumban. Hi teles följegyzések szerint a főesperes ebben az időben Gergely volt. 1493-ban oppidum (mezőváros) jellege volt Bekcsehelynek, de vásárja már 1354-ben volt. Szent Jánosról nevezett plébániáját 1334-ben alapították a zágrábi püspöki le véltár adatai szerint. Legrégibb birtokosai a «Szalók nemzetségbeliek» voltaik, később a Kanizsay-ak birtokába került. Kanizsay Orsolya házassága és fiúsítása alkalmával a Nádasdyak kezébe került, majd 1690-óta egymást «váltogatói családok tulajdona lett. A Bedekovichok, a Szapáryak, a Fekete grófok, majd a Csuzyak tulajdonába került. Az utolsó Csuzyj Pál az 1860-as években halt meg Becsehelyén. Halála után ismét többször cserélt gazdát a község. Most földjének nagyrésze Kovács Sebestyén Miklós, Schmidt >Ottó es Kornél tulajdonában van. A török pusztítás után önálló plébániája megszűnt, Béczhez, majd Letenyéhez tartozott. 1928 óta ismét önálló plébániája van melyet gróf Mikes János szombathelyi me gyéspüspök kreált, illetve újjított fel. Említésre méltó még, hogy a község mos-