Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 16. A világháború. (1914-1918.)

66 ség kénytelen volt új kórházakat felállítani. Zalamegyében két új kórház létesült: a nagykanizsai 2. számú tartalékkórház és a csáktornyai barakk-kórház. Az áldozatkész közönség most is segítségére sietett a katonai hatóságnak és adományával biztosította a két új kórház zavartalan működését. Eléínk érdeklődéssel várták a hadifogoly tisztek érkezését. Az volt az általános felfogás, hogy rangjukhoz illő bánásmódban kell részesíteni a fogoly tiszteket, mert az ország műveltségének fokmérője az, ahogyan a fogoly tisztekkel bánnak. Itt ismét Zalavármegye járt elől jó példával. Két zalai földbirtokos, gróf Batthyány és gróf Károlyi Imre erre a célra a hadvezetőség rendelkezésére bocsátotta zalacsányi, illetve zalaszentgróti kastélyát. Az egyre fokozódó hadikiadások ismét válságos helyzetbe sodorták a kincstárt. A hadikölcsönökből befolyt összeget elnyelte az óriási erőfeszítés, mellyel a hadsereg az orosz offenzívának ellentállt. Most ismét pótlásra volt szükség. A kormány tehát rendeletet adott ki, melyben felhívja az összes törvényhatóságokat, hogy a 20.000 koronán felüli jövedelemadóra a pótadó kivetése az 1914. XLVI. t.-c. értelmében január l^én életbelépett. Az adót a felszólalási bizottság fogja meghatározni. A felszólalási bizottságba 2 rendes és 2 póttagot a törvényhatósági bizottság, 1 rendes és 1 póttagot az ügyvédi kamara választ. Sürgős intézkedéseket követelt az egyre íokozódó élelmiszerhiány. A rettenetes drágaság már nemcsak a szegényebb réteget, de a jobbmódú középosztályt is sújtotta. Különösen a liszt drágasága volt veszedelmes. A kormány felhatalmazó rendeletet bocsátott ki, melyben a megyei közigazgatásnak árszabályozó hatalmat adott. Ennek a rendeletnek az alapján Bálás Béla főispán egységes lisztárakat állapított meg és szigorú intézkedéseket foganatosított az árdrágítók ellen. Ennek a nehéz gazdasági helyzetnek ellenére is változatlanul folyt a társadalom segítő munkája. Szirmai Miksa tanfelügyelő megszervezte a tanulóifjúság akcióját, mely rövid idő alatt gyönyörű eredményt ért el. Kirchner altábornagy meghatottan fejezte ki köszönetét az ifjúságnak és Szirmainak hazafias áldozatukért, mellyel hathatósan elősegítik a háború diadalmas befejezését. A zalai ezredek ezalatt ismét öregbítették legendás hírüket. A hluszasok bravúros rohamokkal vetették vissza az oroszok kétségbeesett erőfeszítését és vitézségük bejárta a világsajtót. Kalár László és Brunner Mihály főhadnagyokkal az élükön az orosz front leghíresebb ezredei közé emelkedtek. A 48. ezred lekerült a szerb frontra. Itt is csakhamar kitűnt az ezred kiválósága. Véres diadalok emléke fűződik a negyvennyolcasok nevéhez, akik közül Dilliger Ferdinánd főhadnagy és Orbán János őrmester a szerb hadszíntér legismertebb hősei voltak. Itthon egyre súlyosbodott a helyzet. Az élelmiszerhiányt fokozta az, hogy egyesek a kiitűnő alkalmat felhasználva, a meggazdagodás felié törtek. A szabályozott árakon nem bocsátották eladásra gabonakészletüket, 'hanem elrejtették, hogy később sokszoros felárral értékesíthessék. A törvényhatóság kénytelen volt a legszigorúbban eljárni velük szemben, de sok eredményt nem ért el a szigorral sem. A kormány erre elrendelte a gabonakészlet összeírását. A szakértők