Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár
143 ANDRÁSKAY MÜLLER ISTVÁN ofd. mérnök, építési vállalkozó. Mint társas cég 1926-ban kezdte működését Zalaegerszegen Első nagy építkezése 'a megyeháza volt 1927—28-ban, ezt követte 1928—29-ben 4 Notre Dame zárda, majd 1930—31-ben a Jó kai-utcai elemi, 1933-ban a katonai lövölde építkezése. A megemlítetteken kívül még számos közmunkát és magánmunkát végzett 1935 januárjától már mint egyéni cég mű ködik. AUGUSZTINY GYULA ny. m. kir. egész ségügyi főfelügyelő. * 1853 Nagyszalókor, Középiskoláit Rozsnyón, az egyetemet Bu dapesten végezte. Eleinte gyógyszerész volt, majd később az állatorvosi főiskolát elvégezte és 1901-ben m. kir. állatorvossá kinevezik 1911-től működik Zalavármegye területér Nyugalomba 1920-ban vonult. Régi nemesi család sarja, családfáját Zsigmond királyigvezeti vissza. ÁRVAY EMILIA ny. városi óvónő. Régi nemesi család sarja, mely nemességét a 16 században szerezte. Középiskoláit Nagyka nizsán, a képzőt Budapesten végezte, éa 1899-ben nyert oklevelet. 1901-ben lépett a város szolgálatába mint óvónő és 1931-ig vezette a külső óvódát. Atyja résztvett a 48-as szabadságharcban és 88 éves korában 1914-ben halt meg. ÁRVAY IGNÁC ny. áll. tanító. * 1876 Pekelnik. Iskoláit Léván végezte. Működé sét 1898-ban Jánosházán kezdte. Számos állomáshelye volt, míg 1918—1922-ig, nyuga lomba vonulásáig Zalaegerszegen tanított. Nevét 1901-ben magyarosította Árvayra. Felesége: Fitos Rozália, 1 fia van. BAJÁN FERENC ny. áll. elemi isk. igazgató. * 1863 Z.-egerezegen. Középiskoláit a.-egerszegen, a tanítóképzőt Csáktornyán végezte. Működését 1891-ben Vasváron kezdte, majd később Z.-egerspegre került, anol 1925-ig, nyugalomba vonulásáig tanított. Számos társadalmi egyesület tevékeny tagja. Neje : néhai Tekk Mária, 2 fia, 1 leánya van. dr. BAJÁN GYÖRGY orvos. * 1900 Z. egerszegen. Középiskoláit Z.-egerszegen, az egyetemet Budapesten végezte. Működését Budapesten kezdte. 1928-tól Z.-egerázegen rendel. Az OTI orvosa. A Kat. Legényegylet elnöke, az országos orvos szövetség zalavármegyei fiókjának jegyzője. Felesége: Vass Ilona oki. tanárnő. 1 fiaj, 1 leánya van. Har colt az olasz fronton. BANGÓ JÓZSEF ny. állomás előljáró. * 1867 Bocfölde. Iskoláit Budapesten végezte. 1907-ben a MÁV szolgálatába lépett. Ezt megelőzően 10 évig a csendőrségnél szolgált. A csendőri szolgálat után városi díj nok, majd később törvényszéki díjnok lett. 1907-ben került a vasúthoz. Z.-egerszegen a teherpénztárnál teljesített szolgálatot. A háború alatt hivatalból felmentve. Mint csendőr a jubileumi érdemkereszt és a szolgálati kereszttel lett kitüntetve. 1911-ben nősült, felesége Bögöti Katalin. BARANYAI GUSZTÁV ny. MÁV üzemi s. tiszt, főtávirász. * 1868 Sövényháza. Iskoláit Pannonhalmán végezte. 1896-ban lépett a Máv. szolgálatába. Bősárkányon kezdte meg működését. 1914—1932-ig Z.-egerszegen szolgált. 1932-ben nyugalomba vonult. 1888-ban Grácbán a 3. tüzérezredben teljesített kato nai szolgálatot. A zalaegerszegi vasutas egyesület alapító tagja. , özv. BAUER JENŐN É, Bauer zalaegerszegi gőz szappan és kristályszódagyár. Társtulajdonos: Steiner Jenő. A vállalat 1895ben néhai Bauer Jakab által lett alapítva. Gyártmányai közkedveltek és üzletköre kiterjed az egész Dunántúlra. Az alapító B. Jakab 1922-ben elhalálozott, azóta Stern Jenő társtulajdonos. BENCZE JÁNOS fogházőr. * 1888 Kaczorlak. 6 elemit végzett, utána földmíveléssel foglalkozott. 1911-ben katona lett, majd 1915 áprilisig szolgált és mint hadi rokkant szerelt le. A 914-es háborúban a 11. tábori vadászoknál szolgált, sebesülése következtében rokkant lett. 1916 októberében lett fogházőr. Felesége: Bodies Anna. 5 gyermeke van. Megkapta a Károly es. k et ës a sebesülési érmet. BERCSÉNYI SÁNDOR ny. áll. tanító * 1871 Nagysumányi. 1893-ban kerül Zalamegyében és Bőröndön lett kántortanító. Számos állomásihelye volt, hol hosszabbí-rövidebb ideig tanított. 1908—1922-ig Zalaegerszegen működött, 1922-ben nyugalomba vjnult. 1915—1917-ig katonai szolgálatot teljesített. Neje Hartl Gizella, fia Lajos, aki érettségi után 1915-ben bevonult katonának és kikerült az orosz frontra, ahol 1916-ban mint zászlós fogságba került. A fogságból
