Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár
144 1918-ban megszökött és mint tart. h<L szerelt le. dr. BERGER IMRE ügyvéd. * 1903. Z. egerszegen. Középiskoláit Z.-egerszegen, az egyetemet Budapesten végezte. Előzőleg egy évet töltött Bécsben, ahol a Hochschule für Welthandel tanfolyamot végezte el. 1925-ben szerezte meg az ügyvédi diplomát és Z egerszegen kezdte meg működését. 1930 ota önálló irodája van. Több társadalmi egyesület tagja, a zalamegyei központi Tak.-pénzt, rt ügyésze. Atyja 30 éven át folytatott ügyvédi gyakorlatot és megbecsült tagja volt a vá ros társadalmának. Anyja a háború alatt & Vöröskeresztnél tevékenykedett. BLUMENSCHEIN SIMON fa- és szénLereskedő. * 1867 Magyarszerdahely. Iskolai elvégzése után a mészáros és 'hentesipart ta nulta ki. Később kocsmáros lett. 1918-ban került Z..-egerszegre és alapította mai üz letét. 1889-ben bevonult a 11. vadász z.-al; hoz katonai szolgálatra. Az 1914-es háborúban az 5. sopeuröknél szolgált egészen 1917 júliusáig. várbogyai és nagymádi BOGYAY ELEMÉR kormányfőtanácsos, tb. várm. fő jegy ző, elnök-vezérigazgató. * 1872 Zalahosszúlaüun. Régi nemesi család sarja. A csa Iád mindig kivette részét úgy a megyei, mint az országos politikában. A családra vonatkozó adatokat a Nemzeti Múzeumban őrzik. Ilyen ügydarab 2252 van. Rokonságban van az összes régi nemesi csaladokkal. dr. BOSCHÁN GYULA ügyvéd, kormány főtanácsos. * 1847. Zalaegerszeg. Középiskoláit Z.-egerszegen, Nagykanizsán és Sop ronban végezte. Jogot 2 évig Párisban, utóbb Budapesten hallgatott. 1872-ben kezdte ügy védi gyakornokoskodását és 1877-ben letette az ügyvédi vizsgát. 1878-ban kezdte ügyvédi működését Z.-egerszegen. Mindjárt megvá lasztotíták a kamara titkárának, mely tiszt eéget 45 évig viselte. Ezután a kamara örökös díszelnökévé választották. 1880 óta ügyésze Zalavármegye gazdasági egyesülete nek. Számos társadalmi egyesület tevékeny tagja. 1934-ben lett kormányfőtanácsos. BRÜCKNER GÁBOR fogász. * 1910 / szentgrót. 4 középiskolát Sümegen végzett Utána kitanulta a fogtechnikus ipart 1928-ban Sümegen felszabadult. 1928—1934 ig mint segéd dolgozott. 1934. aug. óta la kik Z.-egerszegen. 1932-ben az 5. h. gyalogezredben szolgált. Sporttestületi tag. BUBICS KÁLMÁN * 1910 Z.-eger&zeg. 4 középiskola elvégzése után a lakatosme& térségét tanulta ki, 1926-ban felszabadul« 1932-ig mint segéd dolgozott, azóta önálló. Ipartestületi és MOVE-tag. A futball szafi osztály tagja. Nős. KASZAHÁZI MŰMALOM, Böhm testNô rek. A vállalatot 1904-ben B. Mór és Zsigmond alapították. Teljesítőképessége 24 óránként 200 q búza és 50 q rozs. Üzletköre kiterjed az egész Dunántúlra és számos nagy vidéki városban van lerakata. A cég tula, donát képezi a zalaegerszegi strandfürdu, melyet 1924-ben építettek, 100 kabinnal, homokfürdővel. A városközi úszóversenyeket a fürdő 50 méteres úszópályáján tartják évenként. BRÜLL MÓR-féle gőztéglagyár, alapít',* 100 évvel ezelőtt. 1906-tól van mai tulaj donosa birtokában. B. Mór * 1865-ben Eger aracsán. Iskolái elvégzése után leszolgálta ka tani éveit és utána önállósította magát. Gyá rát fokozatosan fejlesztette, ellátta a legmo dernebb gépekkel. A szolid üzleti alapon működő vállalat nagy népszerűségnek ör vend. Családjából többen estek el az 1914-es háborúban. Kiveszi részét a város társa dalmi életéből. «CSÁNYI LÁSZLÓ felsőkereskedelmi iskola». Működését 1885-ben Udvardy Ignác kezdeményezésére kezdte, aki első igazgatója volt az intézetnek. Eleinte középiskola volt, majd 3 évfolyamú, 1919-től négyévfolyamú felső keresk. isk. lett. Számos közismert jö nevű pedagógus volt az intézet vezetője, míg 1930 óta Ferenczy Zoltán az igazgató. Kezdettől fogva a mai épületében volt. A tanszemélyzet száma 11, a tanulók száma 100. A tanulók főleg a városi intelligencia gyermekei. Van az intézetnek cserkészcsapata, önképzőköre, sportköre és gyorsírótanfolyama. CSENDES GYULA ny. kántortanító. * 1866 Sámor. Középiskoláit Veszprémben, A tanítóképzőt Győrött végezte. Működését Felsöőraön a hg. Batthyány-Strattmann kegyurasági iskolában 1887-ben kezdte és megszakítás nélkül ugyanitt 1929-ig tanított. 42 éves szolgálat után nyugalomba vonult. Mű ködése alatt 16 községnek volt faiskolai felügyelője. A fásítás terén szép eredményeket
