Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

115 kanonok 1882-ben 32 magyar hold birtokot vett a plébánia részére. A templom három harangja közül a legnagyobbat ós a legkis­sebbet a háború alatt hadicélokra elvitték. 1924-ben a hívek áldozatkészségéből 224 kilogrammos harangot vettek. dr. NEMES FERENC körjegyző. * 1875. Kolozsváron. 1899-ben a kolozsvári egyete­men doktorrá lett avatva. Működését mint rendőrfogalmazó Kolozsvárott kezdte meg. 1900-ban polgármesteri titkár, 1904-ben vá­rosi tanácsos, 1917-től polgármesterhelyet ­tes volt. 1919-ben a románok eskütétel meg­tagadása miatt kiutasították. Ekkor Sümegre került, mint helyettes körjegyző és 1930 óta Mihályfán körjegyző. 11 éven át r. k. tanára volt a kolozsvári ker. akadémiának. A kolozsvári siketnémák és vakok intézeté­nek is előadója volt. Miniszteri elismerés­ben részesült két ízben. Kitüntetve: a II. o. polg. hadiórdemkereszttel. Felesége : Kuncz, Teréz, egy gyermekük van. ZSOLDOS ELEK áll. isk. ig. tanító. * 1887. Szohopolien. Családja somogymegyei származású. Tanulmányait Győrött végezte. Működését Borszörcsögön kezdte meg. Majd Zalaerdődön, Kispallagon tanított. 1916 óta a mihályfai áll. isk. igazgató tanítója. Az iskolán kívüli népoktatás vezetője. Több, egyesület tagja. 1914-ben bevonult «a 19. k. gy. ezredhez. Kisebb megszakításokkal 1915-i gszolgált. Irredenta irányú hírlapírói tevékenységet fejt ki. 1928-ban a Nemzeti újság Hungária irredente pályázatán dicsérő elismerésben részesült. NAGYGÖRBÖ. BALATINECZ ISTVÁN ig. kántortanító * 1892. Nagyatádon. Középiskolát és tanító­képzőt végzett. Működését a izalamegyei Rezin kezdte meg 1913-ban és itt volt 1922­ig. Ezután Nagygörbőre került, ahol még ma is neveli az ifjúságot. 1915-ben bevonult, 30 hónapot töltött az orosz, román ós olasz harctereken. Mint t. zászlós szerelt le 1918­ban. Kitüntetései: I. o. ezüst, bronz vit. é. és Károly es. k. A népművelési bizottság ve­zetője, a leventék szellemi oktatója. 9 esz­tendőn keresztül egyedül oktatott 110 nö­vendéket. Szinielőadásokat és hazafias ün­nepeket rendez. Eredményes működéséért a veaeprémi püspök 1933-ban legfelsőbb el­ismerésben részesítette és igazgató tanitóvá nevezte ki. Kinevezését fényes keretek kö­zött ünnepelték. CSECSINOVITS JÓZSEF ny. tanító * 1879. Nagygörbőn. A tanítói oklevél elnye­rése után 1904—1919-ig tanított. Legutóbb Badacsonytomajon tanított, ahol saját ké­résére nyugdíjazták és azóta gazdálkodik Községi képv. testületi, gazd. bizottsági és leventeegyesületi tag. A kommunizmus alatt megszervezte a helyi ellenforradalmi szerve­ket, amelyek élén mint elnök működött. dunaszentgyörgyi TOLNA Y KORNÉL föld­birtokos * 1876. Nagygörbőn. Középiskoláit Keszthelyen és Felsőlövőn, a ker akadé 1 miát Budapesten végezte. 1897-ben /mint huszárönkóntes bevonult és 1898-ban mint, tart. kadettőrmester szerelt le. A jubileumi érem tulajdonosa. A közp. hit. szöv. felügyelő biz. tagja. Vármegyei virilis tag 1. A család Szatmármegyéből származik. TOPPEL GYÖRGY ny. főjegyző * 1861. Nagykanizsán. 1881-ben érettségizett, ezután póstatiszt gy. volt Sopronban. 1882-ben be­iratkozott a jogra és ugyanez évben meg­kezdte önkéntesi- évének leszolgálását Nagy­kanizsán. 1884-ben ugyanitt volt ''joggya­kornok a kir. közjegyzőnél, majd Muraki­rályba került mint jegyzőgyakornok. Jegyzői vizsgát 1886-ban tett. 1887-ben Bucsúszent­lászlón h. jegyző, majd később jegyző lett és ott működött 1927-ig. Ekkor önként kérte nyugalomba helyezését. A pacsai já­rás közig, tiszikara 1926-ban 40 éves szol­gálati fubileumán fényes ünnepségben része­sítette. 1928-ban Nagygörbőre költözött és azóta itt gazdálkodik régi oroszvári nemesi családi birtokán. w NEMESHANY. HORVÁTH KÁROLY róm. kat. kántor­tanító * 1901. Dobán. Középiskolai tanul­mányait Veszprémben, a tanítóképzőt Pápán végezte. 1922-től 1928-ig különböző helye­ken működött, 1928 óta a községben tanít. Előadója az Iskolánkivüli Népművelési Bi­zottságnak. Vezetője a Levente Egyesület­nek. Elnöke a helybeli Polgári Lövész Egye­sületnek. Katolikus kántor. Felesége: Tóth Elvira, két gyermekük van. TÓTH ALADÁR evang. tanító * 1910. Szé­kesfehérváron. Középiskolai tanulmányait» Székesfehérváron a ciszterciek gimnáziumá­ban, a tanítóképzőt pedig a ref- tanítóképző­9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom