Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár
116 ben végezte el 1931-ben. 1931-ben kezdte meg tanítói működését a községben. Tartalékos honv. zászlós. Leventeoktató. NYIRÁD. BENDEKOVICH LÁSZLÓ uradalmi intéző. * 1899. Keszthelyen. Középiskolai tanulmányait és a gazdasági akadémiát Keszthelyen, végezte. Működését a veszprémi püspökség sümegi uradalmában kezdte meg 1920-ban. 1925-ben átvette a püspökség Deáki pusztán lévő birtokának vezetését. Felesége: Gévay. Wolff Margit, egy gyermekük van. BLEUER MIKSA kereskedő. * 1870. Celdömölkön.. Iskoláinak elvégzése után a kereskedői pályára lépett és Bécsben 16 évig működött e szakmában. 1898-ban vette át a községben lévő üzletet édesanyjától özvegy Hirschler Mátyásnétól. Vegyes- és rövidárú kereskedés, melyet kb. 70 évvel ezelőtt édesanyja alapított. DÉNES LAJOS ny. csendőrfőtörzsőrmester. * 1881. Körmenden. Iskoláinak elvégzése után 1902-ben bevonult a 20. honvéd gyalogezredhez. Két évi katonai szolgálat után a csendőrség kötelékébe lépett át. 1918-ban mint rokkant főtörzsőrmester ment nyugalomba. A világháború alatt 36 hónapig teljesített frontszolgálatot és 1916-ban a román betörés alkalmával a brassói körletparancsnokság az ellenséggel szemben tanúsított bátor magatartásáért teljes elismerését oklevéllel fejezte ki. Felesége: Lovasi Mária, két gyermekük van. RAKICS ISTVÁN r. k. tanító. * 1906 Zalabaksán. Iskoláit Tapolcán ós Csurgón vé gezte, ahol tanítói oklevelet nyert. Működését 1930-ban kezdte meg a községben. Műkedvelő előadásokat rendez, melyeknek nagy sikere van. Az állat- és növényvédelmi egyesület helyi megbízottja. dr. PATAKI ANTAL körjegyző. * 1901. Szombathelyen. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen, az egyetemet Budapesten vévezte és itt avatták doktorrá. 1922-ben kezdte, meg közigazgatási működését Zalabesenyőn, utána Zalaszentivánban egy évig adóügyi jegyző. Ezután 1 és fél évig, mint körjegyző működött, majd Tolna megyében 6 évig volt vezető jegyző. 1934-ben vette át a Nyirádi körjegyzőséget. SCHMIEDT GIZELLA postamester. * Pápakovácsin. Iskolai tanulmányait Pápán és Homonnán végezte. 1915-ben kezdte meg működését a postánál. Zalaszentgrót, SümegHévizfürdő, Devecser, Oroszvár állomások után 1924-ben vette át a községi postaállomás vezetését. STAGL ERNŐ r. k. plébános. * 1885-ben Sopronban. Iskolai tanulmányait Sopronban, a teológiát Veszprémben végezte. Működését Nágócson kezdte meg, majd gr. Zichy László házipapja volt. Ezután még néhány községben működött, míg 1917 óta Nyirád község plébánosa. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara Nyiradi kerületének elnöke. SZABÓ JENŐ gazdálkodó. * 1881. Nyirádon. Iskoláinak elvégzése után, mint keres-, kedő működött. 1903-ban átvette a 45 katasztrális hold kiterjedésű birtokot, mint önálló gazdálkodó. Saját cséplőgéppel is rendelkezik. 1915-ben bevonult a 48 .közös gy ezredhez és a szerb, majd az olasz fronton harcolt az összeomlásig. Tulajdonosa 2 szer a bronz vitézségi éremnek, a Károly csapatkeresztnek és a Háborús Emlékéremnek. Virilis jogon tagja a községi képviselőtestületnek. A megyei törvényhatósági bizottság tagja. Közbirtokosság jegyzője. A róm. kat. egyházközség világi elnöke. VARGA JÁNOSNÉ szül. Nemes Mária oki. községi szülésznő. Született Szentimrefalván. A bábaképzőt Budapesten végezte el 1931ben. 1932 óta működik a községben közmegelégedésre. Férje: Varga János gazdálkodó ÓHID. vitéz göncz-ruszkai gróf KORNIS ELE MÉR földbirtokos * 1890. Jakabháza. A gazdasági akadémia első két évét Készt helyen, a harmadik évet Magyaróvárott ve gezte, itt kapta meg oklevelét. 1912-13ban önkéntes volt, 1914-ben mint t. zászlós vonult be Szombathelyre. 47 hónapot töl tött különböző harctereken. A délnyugat» harctéren megsebesült. Kitüntetései : ezüst Signum Laudis a kardokkal, hronz Signum Laudis, magyar érdemérem, a III. o. érdem kérészt kisebbített, a kardokkal, II. o. nagy ezüst és bronz vit. érmek. Károly cs. leereszt, sebesülési érem, háborús emlékérem,, emlékérem 1912—13-ból, 1914-ben soronkivül nevezték ki hadnaggyá, 1916-ban pedig főhadnaggyá. 1918-ban leszerelt mint . hadirokkant. A kormányzó úr őfőméltósága ál
