Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

114 bizottság vezetője. A kamarai helyi albizottság jegyzője. berzenczei KÁKOSSY GYŐZŐ körjegyző. * 1893-ban Kisgőrbőn. Szombathelyen felsőkereskedelmi iskolai érettségit tett, majd 1914-ben elvégezte a közigazgatási tanfolyamot ugyanott, ugyanaz évben a kerületi tüz-i oltótiszti tanfolyamot Kolozsvárott, s működését segédjegyzőként kezdte Pásztorházán. A világháborúban hadifogságba esett és csak 1920-ban került vissza Pásztorházára, ahol tovább folytatta működését. Az osztrák megszálláskor hazafias magatartása miatt menekülnie kellett és ekkor Bobára került, mint segédjegyző. 1924-ben Kisgörböre választották meg kőrjegyzőneK es azóta itt működik. Leventefőoktatói minőségében vármegyei és kerületi elismerésben részesült. Kis- és Nagygörbő tűzoltó főparancsnoka, a vindosnyaszőllösi dalegylet elnöke, valamint a népművelési bizottság elnöke mindhárom községben. von ZÄZIWILL GROSSTÄDTEN, JENNY ELISA ny. felsőleányiskolai igazgatónő. * 1866. Zwerdonban, (Svájc.) Középiskoláit Olaszországban, tanárképzőt pedig Zürichben végezte. 1895-ben Dégenfeld József gróf felkérésére vállalta a debreceni Dóczy-leánynevelő intézetben a francia nyelv és a magyar irodalom tanárságát, majd az intézet igazgatását. 1908-ban nyugalomba vonult és Kisgőrbőn telepedett le, ahol nagy népsze-. rüségnek örvend jótékonykodása miatt. HORVÁTH ELEK r. k. plébános. * 1884ben Kisgőrbőn. Középiskoláit Nagyszombaton, a teológiát Veszprémben végezte, mint káp-. Ián Csatáron kezdte meg lelkészi működését. 1917—18-ban tábori lelkész volt, 1926 óta plébános Kisgőrbőn. A somogyi- és zalamegyei lapok munkatársa és hittudományi folyó-, iratok írója. bezerédi BEZERÉDY FERENC földbirtokos. * 1895. Kisgőrbőn. A keszthelyi gimnáziumban tett érettségit. 1915-ben, mint önkéntes vonult be az 1. h. huszárazredhez. 1915 és 1916-ban a fronton teljesített szolgálatot. Tölgyesnél 1916-ban román fogságba esett ,ahonnan 1918-ban szabadult meg. A Signum Laudis, kis ezüst ós bronz vitézségi érem tulajdonosa. A kisgörbői Levente Egyesület elnöke, a vindonyaszöllősi ,dalegylet diszelnöke, törv. hat. biz. tag és kisgyűlési tag. MIHÁLYFA. dr. forintosházi FORINTOS GÉZA ny. min. tanácsos. * 1868. Mihályfán. A buda pesti Pázmány Péter tudomány egyetemen 1891-ben áll. tud. doktorrá avatták. Működését a m .kir. honv. minisztériumban kezdte meg, ahonnan mint min. tanácsos 1921-ben vonult nyugalomba. Azóta a mihályfai-forintosházai p. u. birtokán gazdálkodik. A vármegyei törv. hat. biz. tagja. Felesége. Staranek Paula, 5 gyermekük van. özv. GRIZLER JÓZSEFNÉ szül. Horváth Klára. Mihályfai származású. Néhai férje alapította az üzletet 1902-ben, ezt mege lözőleg a csendőrségnél szolgált. A kommün alatt hazafias magatartást tanúsított. A köz . ségi képviselőtestület tagja volt 1920-ig, egészen haláláig. Azóta özvegye vezeti az üzletet. GYERGYESY FERENC r. k. plébános. * 1879. Nagykanizsán. A teológiát Veszpérmben végezte. 1893-ban áldozópappá szentelték. Felsőeskáron Somogyszentbenedeken és Somogytarnócán volt káplán. A gróf Szécheny családnál 5 évig volt házikáplán. 1906 óta Mihályfán plébános. Működése alatt létesült 1911-ben a kisvásárhelyi r .k. iskola. «HANGYA) SZÖVETKEZET. 1920-ban alakult, Gyergyesi Ferenc plébános kezdeményezésére. 134 taggal bir. Évi 10.000 P forgalmat bonyolít le. Elnök: Gyergyesi Ferenc, ügyvezető Óludi Károly, üzletkezelő : Selley Bertalan, Selley Boldizsár és kiss Lajos. KISS IMRE ny. áll. útkaparó. * 1868. Mihályfán. Működéét 1958-ben kezdte meg, mint állami útkaparó és Boty községben működött. Saját kérelmére visszahelyezték Mihályfára, itt 1922-ig működött és ekkor nyugalomba vonult. Azóta kis birtokán gazdálkodik. Első felesége Gálózdi Borbála 1900ban halt meg. Egy gyermeke maradt. Másodikfelesége Horváth Mária 1931-ben halt meg. MIHÁLYFAI RÓM. KATH. EGYHÁZ. 1789 óta önálló plébánia, azóta vannak anyakönyvei is. Azelőtt Sümegcsehihez tartozott. Az első plébános pálos szerzetes volt. 1876 előtt kis kápolna volt, amelyet a Forintos család építtetett. Az új templomot a vallásalapítvány építtette, mint kegyúr. 1877-ben lett felszentelve. Tarányi Ferenc veszprémi