Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla - 11. A szabadságharc

32 zetén várta a bánt. Ez azonban attól tartva, hogy foglyul akarják ejteni, nem ment el a találkozóra. Jellasics néhány napi balatonmenti táborozás után az egész vidéket felélve és kirabolva, Pest felé nyomult. Ezután már gyorsan peregtek az események. A király nem fogadta el az új minisztérium alakítást, a lemondott kormánytagok helyét nem akarta betöltetni. Lamberg Ferenc grófot az országgyűlés megkérdezése és jóváhagyása nélkül az országos hadak főparancsnokának nevezte ki. A képviselőház visszautasította ezt a rendeletet és árulónak nyilvánította azt, aki Lambergnek engedelmeskedik. Erre azonban nem került sor, mert Lamberget a Lánchídon megölték. Közben egyre tart Jellasics előnyomulása. Szept. 26-án elfoglalja Székesfehérvárt és megteszi utolsó előkészületeit Pest bevételére. A magyar kormány Kossuth vezetésével most gyors intézkedéseket tesz a veszély elhárítására. A vidék megmozgatására ő maga is körutat tesz, az egyes területek élére biztosokat nevez ki, akik a hadak felett gyakorolják a felügyeleti jogot és gondoskodnak azok ellátásáról. így kerül vezető szerephez Zalavármegye nagy szülötte, Csányi László, aki ezután végig vezető szerepet játszik az ország függetlenségi harcában. Csányi László Moga tábornokkal együtt átveszi a dunántúli sereg vezetését, bámulatosan rövid idő alatt átszervezik a csapatokat és Csányi László utasítására Móga tábornok szeptembei 29-én Pákozdnál útját állja Jellasicsnak. Moga győz, Jellasics a sereg egy részével Bécs felé menekül, a másik része Róth és Phillipovics tábornokokkal délfelé tart. De csak Ozoráig jutnak el, Görgei és Perczel itt bekerítik és elfogják az egész sereget. A kamarilla megijedt és döntő lépésre bírja rá a királyt. Október 2nán az uralkodó a kamarilla tanácsára felszólítja Battltyányt, hogy írja alá Vay Miklós miniszterelnökké és Récsey Ádám király személye körüli miniszterré való kinevezését. Batthány ezt megtagadja és figyelmezteti Récseyt, hogy ne legyen eszköz a kamarilla kezében. EnneK ellenére Récsey az október 3-án kelt királyi nyilatkozatot mint miniszterelnök írja alá. Eszerint a király megtagadja az országgyűlés határozatainak szentesítését, sőt magát az országgyűlést feloszlatja, a katonai parancsnokságot Jellasicsra ruházza, az ország közigazgatását idegen megbizottak kezébe teszi. E nyilatkozat nyilt ellenállásra bírja a nemzetet és belekényszeríti a függetlenségi harcba. Ugyanekkor Bécsben elérte csúcspontját a forradalom. A király elhagyta Bécset és Windischgrätz herceget küldte a főváros ellen. A magyar kormány megkísérelte, hogy Ausztriába helyezze át a hadszínteret és ezértt Moga seregét Bécs segítségére küldte, de Schwechat mellett október 30-,án vereséget szenvedtek. Windischgrätz pedig bevette Bécset és diadalmas csapatai élén Magyarország ellen indul. December 2-án fontos változás történt. V. Ferdinánd lemond a trónról és öccse, Ferenc Károly, fiának, Ferenc Józsefnek engedi át az uralmat. Az új uralkodó első intézkedése az volt, hogy megerősítette V. Ferdinánd rendelkezéseit. Ez természetesen nagy felháboro^dás: váltott ki Magyarországon és a képviselőház december 16-i ülésén hevesen támadták az új uralkodót. Végül Kossuth indítványára kimondták, hogy a trónnal az országgyűlés beleegyezése