Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

55 dött és 1930-ban vonult nyugalomba. 1923 ban H esz Ferenccel társulva közösen ékí­tették fel a «Hungária» szálló- és éttermet 1932. óta aktív részt vesz az üzem vezeté sében. Budapesti lakós. RING LAJOS fényképész mester. * 1903 Kassán. Szombathelyen a Bendl-féle műte remben tanulta a fényképészetet, majd Szombathelyen és Sopronban volt alkalmazva, mint segéd. Később, mint önálló fényké pész Budapesten a nevesebb fényképészeknél bővítette szaktudását. 1928-ban telepedett le. a községben. Műterme a legelső és a legkeresettebb, a fürdővendégek sűrűn lá togatják. Foglalkozik amatőrfényképezőgépek kölcsönzésével, fotócikkek árusításával, vala mint amatőr felvételek kidolgozásával. Fe lesége : Weichrer Erzsébet. dr. SCHULHOF VILMOS orvos, gyógyint tulajdonos. * 1874. Budapesten. Budapesten nyeft orvosdoktori oklevelet. Néhány évi Klinikai működés után 1901—06-ig a Szt Lukács fürdő orvosa volt. 1906-ban kezdte ' meg működését Hévízen. A téli hónapokban rendszerint külföldi tanúlmányútra ment é* Kongresszusi előadásokat tartott. A köz­tisztviselők mai épülete 1908-ban az ő kez­deményezésére épült, mint szanatórium. 1911 ben alapította a Zander-intézetet, melyet azóta fokozatosan fejlesztve, röntgennel és kémiai laboratóriummal ellátva a mai Jtor igényeinek megfelelően modern intézetté ala kította. A háború kitörésekor, mint népfel kelő segédorvosa 20. honvédgyalogezredhez vonult be, majd az orosz frontra került, ahol kb. egy évi szolgálat után, gránát-lég­nyomás következtében harctéri szolgálatra alkalmatlanná vált. Ettől kezdve a hadigon dozó hivatal Császárfürdői rokkant köz­pontjának először osztályvezető főorvosa, majd igazgató főorvosa. Mint ezredorvos szerelt le. A németországi Balneológiai Egye sülét választmányi tagja, a Londonban szó kelő Iszapkutató Bizottság, valamint a Ion doni Society of medical hydrology rendes tagja. Számos hazai szakegyesületnek is tagja. Többek között alelnöke a Magyar Or vosok Reuma Egyesületének, az Országos balneológiai Egyesület igazgató tanácsá nak tagja stb. Számtalan tudományos cikkén Cs értekezésén kívül német nyelven megje­lent munkája a reumás és izületi megbete­gedéseket tárgyalja. dr. SCHULHOF ÖDÖN Zander-intézet ve zető főorvosa. * 1896. Budapesten. Oklevele elnyerése után nyaranként Hévizfürdön télen budapesti és külföldi klinikákon szerezte meg a fizikateraphiai, röntgenológiai szak­orvosi képesítést. Számos tudományos előadás es értekezlet szerzője. A magyar röntgen társaság választmányi tagja. Téli idényben a budapesti Park-szanatórium fizikateraphiai osztályának főorvosa. Háború alatt a 38. gyalogezrednél szolgált. Az orosz fronton harcolt, ahol megsebesült és mint .rokkant szerelt le. A II. o. ezüst érdemkereszt tu­lajdonosa. SINGER MIKSA rőfös-, rövidárú- és vegyeskereskedő. * 1898. Díszeiben. Már fiatal korában a kereskedői pályára lépett. Felszabadulása után 1916-ban bevonult a 48. gyalogezredhez és az orosz, később az olasz fronton harcolt. 1918-ban olasz fog­ságba került, ahonnan 1921-ben tért vissza. Tulajdonosa a II. oszt. ezüst, valamint a bronz vitézségi éremnek és a Károly csa­patkeresznek. 1924-ben telepedett le a köz ségben és létesítette üzletét. A Kereskedők és Iparosok Körének pénztári ellenőre. Fe­lesége : Haász Ilona, három gyermekük van. SIMON GYULA hentes- és mészáros mes­ter. * 1905-ben Karmacson. Keszthelyen ta­nulta iparát, majd felszabadulása után, mint segéd több helyen megfordult, miáltal széleskörű szakismereteket szerzett. 1932­ben telepedett le a községben és azóta ön­álló. Fiatal, törekvő iparos, aki előzékeny­ségével és szaktudásával már is kivívta a helybeli vásárlóközönség teljes elismerését. Felesége : Gyömörey Gizella. SIMON JÁNOS penziótulajdonos. * 1877. Karmâcson. 1907-ig apja birtokán dolgozott. 1907-ben megnősült és Hévizszentandráson telepedett le. 1908-ban bejutott a keszthelyi cementgyárba, ahol 3 évig dolgozott. Ezen idő alatt szakmunkássá képezte ki magát és mint ilyen felszabadult. 1913-ban nagy szor­galommal és küzdelemmel felépítette családi házát. 1914-től 1918-ig, «a 6. hon véd huszárezrednél szolgált és Bukovinában megsebesült. 1927-ben önálló cementárú mester lett és betonkerítéseket, valamint a járdák és csatornák betonmunkáit csinálta meg. 1923. óta foglalkozik fürdővendégek nyaraltatásával. 1926-ban családi házát eme­letes villává alakította és Simon villa néven

Next

/
Oldalképek
Tartalom