Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

HARMADIK RÉSZ.VÁRMEGYEI ISMERTETŐ. Személyi adattár

56 jelenleg 10 kényelmes, modern berendezésű, villanyvilágításos szobával a közönség rendelkezésére bocsájtotta polgári árakon. 1934ben penziót létesített. 1928—1934-ig a község közéletében vállalt szerepet. A Nemzeti Egység Pártjának oszlopos tagja. Két gyermeke van. STEFANITS JENŐ úri- és női fodrász. * 1874. Keszthelyen. Iparát Keszthelyen tanulta. Mint segéd Budapesten és az ország nagyobb városaiban dolgozott. 1898-ban Budapesten önállósította magát és itt több helyen is volt üzlete. 1914 tői az összeomlásig teljesített frontszolgálatot, melyből 31 hónapot töltött az olasz fronton. 1920-ban létesítette üzletét Keszthelyen, mely 1928ig állott fenn. Ugyancsak 1920-ban telepedett le a községben, ahol szintén fodrászüzletet nyitott. Iparművészeti tevékenységet fejt ki hajból készült képekkel, melyekkel már több kiállításon számottevő eredményt ért el. Felesége: Végh Terézia, egy gyermekük van. TAKÁCS ISTVÁN gépjárművezető, a «Sport villa» nyaraló tulajdonosa. * 1900. Hévizszentandráson. Iskolai tanulmányait Tapolcán végezte, majd 1918-ig a szülei gazdaságában tevékenykedett. 1918-ban bevonult a 48-as közös gyalogezredhez és ,az olasz frontra került. A harctérről betegen jött vissza és felgyógyulása után önként jelentkezett a forradalom leverésére alakult készt helyi karhatalmi alakulatnál. 1921. októbertől az év végéig a m. kir. 6. honvédgyalog ezrednél teljesített szolgálatot. 1922-1931ig édesanyja dohányárudáját vezette. 1929ben levente oktató lett és kiváló munkásságáért 1931-ben a kultuszminiszter dicsérő oklevéllel tüntette ki. 1925-ben Budapesten személy-gépjárművezetői vizsgát tett. 1926ban édesanyja a «Sport villa» nevű nyara lót építette, melben 7 (kényelmes szoba áll a nyaralóközönség rendelkezésére, polgári árakon. Jelenleg öccsével Takács Lajossal közössen bírják a nyaralót. Az Iparosok és Kereskedők Körének, valamint a Fronthar cos szövetség helyi csoportjának vezetőségi tagja. Felesége : Szobotics Mária. TAKÁCS ISTVÁNNÉ szül. Szobotics Mária hölgyfodrász. * Nagykanizsán. Budapesten tanulta a hölgyfodrászatot és több előkelő belvárosi cégnél, majd 3 évig Keszthe lyen működött, mig 1933-ban a «Sport» villában önálló hölgyfodrász és manikürszalont létesített. TAKÁCS LAJOS a «Sport villa» nyaraló társtulajdonosa Hévizszentandráson. Édes anyjuk dohányárudájában működött, mig 1933. óta a Nádasdy huszároknál teljesít ka tonai szolgálatot. néhai hős TAKÁCS LAJOS * Hévizszentandráson. Hévizén a nyári idényben éveken át, mint főbírói és községi irodai altiszt működött. Éveken keresztül volt bérfuvarozó. A mozgósításkor bevonult a 20. honvédgyalogezredhez és az orosz, majd az olasz harctéren küzdött, mig 1917. március 30.-án súlyosan megsebesülve 31-én hősi halált halt. Az I. oszt. ezüst vitézségi eremmel tünették ki. TAKÁCS VILMOS vegyeskereskedő. * 1901. Esztergálon. Pécsett tanulta ki a kereskedelmi szakmát, majd Pécestt és kósőbb Keszthelyen működött, mint segéd. 1919—1923-ig Hévizszentandráson volt üzlete. 1923—1927-ig a folyamőrségnél teljesített szolgálatot. Leszerelése után 1928-ban megnősült és újból üzletet nyitott, amelyet neje segítségével vezet. Élénk tevékenységet fejt ki a Kereskedők Körében, melynek 3 éven át volt jegyzője, jelenleg pedig vezetőségi tagja. Felesége: Varga Erzsébet, egy gyermekük van. TÁLAS JENŐ ny. községi főjegyző. * 1881. Szölősgyörök. Iskoláit Pécsett végez te, majd 1902-ben jegyzői oklevelet nyert. Baranyamegyében kezdte működését. A világháborút a 19. gy. e. kötelékében mint tart. hadnagy küzdötte végig. Megsebesült. Több katonai érdemrend tulajdonosa. A háború után Baranyamegyében főjegyző, ahol nyugdíjaztatta magát és azóta Pakson gazdálkodik. Nemzeti eszmékért küzd. Villájában a közismert paksi borok kimérésével foglalkozik. Neje : nemes Kopasz Zsófia, 8 gyermeke van. TARDI VERES MIKLÓS nyugalmazott gazgató-tanító, a Pénzügyőri üdülő gondnoka. * 1855. Ákoson. Iskolai tanúlmányait Zilahon végezte és itt nyerte oklevelét is. Működését Erdélyben Zálnokon kezdte meg és ugyanott 43 évig volt igtazgató-tanító. A román megszállás után állását kénytelen volt elhagyni. Gombára, ment és ott 1922-ig tanított, majd nyugalomba vonúlt. 1928-ban lett a Pénzügyőri Otthon gondnoka. 1933-