Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

266 mult ködébe vész. Az idők folyamán többször elpusztult, de mindig újra építették. 1923-ig a gelsei jegyzőséghez tartozott, 1923-tól a korpavári körjegyzőséghez csatolták. } ; . j j ' 1926-ban két tanerős községi elemmi népiskola épült amely már kezd szűknek bizonyulni. Két tanító oktatja itt a környék iskolaköteles fiatalságát. Lakosai egy kivételével magyarok. Számuk 1920-ban 1044 volt, 1934-ben 1175. Vallási megoszlás: 1166 római katolikus, 1 görög katolikus, 2 evangélikus református és 6 ágostai hitvallású evangélikus. A község vezetője vitéz Horváth Sándor korpavári körjegyző és Kánár József községi bíró. UKK. Kisközség a sümegi járásban. Területe 2410 katasztrális hold. ITkk állítólag honfoglaláskori telep. Nevét az ősök «Uk» istenéről nyerte. A ma már kihalt ukky Ukk család innen veszi előrevét. Közülök János 1625-ben országos biztosul küldetett a Rába mellé. A Gyömörey és Szentgyörgyi Horváth családok ősi lakóhelye, pátriája. Az itt élt néhány birtokos nemesi családon kívül a község többi lakosa jobbágy volt. Jegyzősége az 1890-es években keletkezett és postahivatalt is ezidőtájt kapott. A plébániát Cseh László alapította, de csak 1909ben állítódott fel. < 1928 óta Ukk körorvosi és kerületi állatorvosi székhely. Csendőrőrs 1925 óta 'van a községben. Ukk színmagyar lakosságanak száma 1891ben 639 főt tett ki. Az 1920. évi népszámlálás statisztikája 730 főnyi lélekszámot tűntet fel. 1934-ben 744 lakosa van, tehát a népszaporulat természetes folyamata az utóbbi időben — azt lehet mondani — megállott. Felekezeti megoszlás : 90 százalék római katolikus és 10 százalék ágostai hitvallású evangélikus. A község vezetője Major Jenő körjegyző és Tóth György községi bíró. VÁLLUS. Kisközség a keszthelyi járásban. Terül lete 3816 katasztrális hold. A község határában levő erdőség Szent Miklósról elnevezett részében volt a pálosok zárdája, amelynek alapjait még Szent István vethette meg akkor, amikor 1024»-ben «Varvus földjét» a zalavári apátságnak adományozta. Vallus lakóinak száma 1934ben 381 Az előző, 1920-as népszámlálás 368 lakost tüntet fel. A község vezetője Karácsonyi György községi bíró és Lukács Géza körjegyző. Római katolikus elemi népiskolája egy tanítót foglalkoztat. A község határinak jórészét herceg Festetics György uradalma foglalja le. Két huszonöt holdon felüli birtoka kör zül az egyik a volt úrbéres közbirtokos^ ságé, a másik magánkézben van. VALKONYA. Kisközség a letenyei járásban. Területe 1308 katasztrális hold. Története az árpádházi királyok korába nyúlik vissza. Színmagyar római katolikus lakoslainak száma 314, 1920-ban 313 volt. A község vezetője Horváth István községi bíró. ' , VÁRFÖLDE. Kisközség a letenyei járásban. Területe 2607 katasztrális hold. Lakosai mind magyarok és római katolikusok. Számuk 465 (1920-ban 476.). A község vezetője Lukács Gergely községi bíró. j I hl VASPÖR. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Területe 2341 katasztrális hold. A község eredeti település helye Vasmegyében lehetett. A törökök zaklatása elől vonult a lakosság a mai Vaspör helyére és itt a régi község nevén újat alapított. A község lakosainak száma 1934-ben 953, 1920-ban 819 volt. Valamennyien magyarok és római katolikusok. Két elemi népiskola van a községben, az állami, a másikat a római katolikus egyházközség tartja fenn. A tanítók száma egy, illetve kettő.