Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

267 VÁSZOLY. Kisközség a balatonfüredi járásban. Területe 1487 katasztrális hold. Régi eredetű község, mindig Vászoly néven szerepelt és állandóan Zala vármegyéhez tartozott. Nem településsel alakult. Területe 1871 óta is változatlan. Lakosai valamennyien magyarok. Számuk 1934-ben 475, 1920-ban 483 volt, a népesség állandóan csökken. Felekezeti megoszlás : római katolikus 416, evangélikus református 29, ágostai hitvallású evangélikus 27, izraelita 3. A község vezetője Csény Ernő dr. körjegyző és Boór József községi biró. Plébánosa Dustaba Jenő. VONYARCVASHEGY. Kisközség a keszthelyi járásban.. Területe 2092 katasztrális hold. A mult század negyedik évtizedében alakult önálló községgé. Addig Keszthely szőlőhegye volt. A községnek szépen fejlődő fürdőtelepe van. A fürdőház szigeten áll. Van egy szállodája és 8 nyaralója. Évente mintegy 250 állandó és 200 átfutó vendég fordul meg Vonyarcvashegyen. Lakosainak száma 892, kettő kivételévej magyarok. Felekezeti megoszlásuk: 879 római katolikus, 2 görög katolikus, 7 evangélikus református, 4 ágostai evangélikus. A község vezetője Szalay László gyen«6diási körjegyző és Svastics Antal községi ZAJK. Kisközség a letenyei járásban. Területe 2148 katasztrális hold. A Zichy-család előnevét még a XIII. században is innen írta. Zichy Pál nevét 1300-ban meg «Zajk»-nak írják. tJtóbb, 1380—1406 között a családnév Zichy Zsigmond (I.) okmányain így szerepel: «Zieh, allas Zajk." A község lakosai mind magyarok és egy ágostai evangélikus kivételével valamennyien római katolikusok. Számuk 1920-ban 508 volt, 1934-ben 553. A község vezetője Bagladi Ferenc községi bíró és Kovács Sándor körjegyző, a letenyei körjegyzőség vezetője. ZALAAPÁTI. Kisközség a paesai járásban. Területe 4064 katasztrális hold. Régi neve «Appathv». A község alakulása a zalavári apátság történetével függ össze. (Lásd. ott.) A lakosok száma 1891-ben 860 volt, 1920ban 1605, 1934-ben pedig már 2215, ebből 2146 római katolikus, 1 görög katolikus, 10 református, 4 evangélikus és 35 izraelita. Zalaapáti önálló jegvzőség .amelynek vezetője Anaties Sándor dr. A község bírája Lakner János. ZALABÊR. Kisközség: a zalaszentgróti járásban. Területe 2225 katasztrális hold. Lakosainak száma 1891-ben 1238 volt, 1920-ban 1384, 1934-ben 1305. Színmagyar, 10 evangélikus és 28 izraelita kivételével a többi római katolikus. A község vezetője Halász Ferenc községi bíró és Kelemen József körjegyző. ZALABOLDOGFA. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Területe 2040 katasztrális hold, 716 négvszögöl. Lakosainak száma 633. (1920-ban mésr csak 292 lakosa volt.) Színmagyarok és római katolikus vallásúak. A község közigazgatásilag az andráshldai körjegyzőséghez tartozik. ZALABAKSA. Kisközség az alsólendvai járásban. Területe 2285 katasztrális hold. lakosainak száma 1920-ban 1166 volt. 1934-ben 1124. Mind magvar és 1073 római katolikus, 29 ágostai evangélikus, 9 református és 13 izraelita. A közsé? vezetője Kálmán Lajos községi bíró és Kovács János körjegyző. ZALACSÄNY. Kisközség a zalaszentgróti járásban. Területe 2665 katasztrális hold. A község ősi időktől a Csány nemzetség birtokában volt. akiket Mátyás király 1475ben Budán kelt l'oklevelében erősít me£ földesúri jogaikban. Itt született Csánv László 48-as miniszter.