Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
265 méltán híres még a külföldön is. Tihany községről már 1055-ben «Thyon» néven történik említés. Ez az év nevezetes forduló a község történetében, mert I. Endre magyar király ekkor alapította egy szent fogadalmának beváltására az azóta is fenn álló híres bencés apátságot. A Boldogságos Szűz és Szent Anianus, (Szent Ányos) püs pök és hitvalló tiszteletére emelt templom ilyenformán tulajdonképpen fejedelmi templom. I I i 1838-tól 1850-ig Brestzenszky Béla, 1865töl pedig Simon Zsigmond volt Tihany apátura. Az apátság jelenlegi vezetője Strommer Viktorin apátúr. Tihany lakosainak száma 1891-ben 893 volt, 1920-ban 848, 1934-ben pedig 1036. Valamennyien magyarok, 914 közülök római katolikus, 101 evangélikus református, 16 ágostai hitvallású evangélikus ós 5 izraelita. A község vezetője Cséry Zoltán körjegyző Vasútállomása: Aszófő—Tihany. TÓFEJ. Kisközség a novai járásban. Területe 302C katasztrális hold. 1 Lakosai egy olasz kivételével magyarok. Számuk az 1920 .évi népszámlálás adatai szerint 876 lelket tett ki. 1934-ben pedig, némileg apadva 859 főt. Felekezetre nézve túlnyomóan római katolikusok. A község vezetője Szabolcsi Rezső körjegyző és Lénárd László községi bíró. TORMAFÖLDE. Kisközség a letenyei járásban. Területe 2345 katasztrális hold. Színmagyar és római katolikus vallású lakosainak száma 666. (1920-ban 648 volt.) Római katolikus elemi népiskolájában két tanító oktat. A község határában gróf Andrássy Sándornak és herceg Esterházy Pálnak van birtoka. 5 iparos, 2 kereskedő és Hangya szövetkezeti fiók van a községben. TÖTSZENTMÁRTON. Kisközség a letenyei járásban. Területe 1766 katasztrális hold. Lakosainak száma 1199. (1920-ban 1072.) Nemzetiségi megoszlás: 357 magyar, 842 horvát. Felekezeti megoszlás: 1190 római katolikus, 6 református, 3 izraelita. A község vezetője Szilágyi Lajos körjegyző. Egyházi vezető Kurcz Imre római katoli kus plébános. TÓTSZERDAHELY. Kisközség a letenyei járásban. Területe 2189 katasztrális hold. Eredetileg valószínűleg telepes, úrbéres község volt. A lakosok száma 1736. (1920-ban 1521.) A magyarok száma 151, a horvátoké 1582, kívülük még 3 olasz is él a községben. A község vezetője Imrék Gyula körjegyző, Tislér István községi bíró. TŰRJE. Kisközség a zalaszentgróti járásban. Területe 741 katasztrális hold. A községben van a premontrei rendnek kolostora és birtoka. A rend feljegyzései szerint a község nevét állítólag Türle Lambert gróftól nyerte. A törökdúlás és a reformáció idején a község lakossága igen meggyérült és akkor a premontrei rend hívására letelepültek itt svábok, szászok és bajorok is. A hajdani prépostságot 1184-ben alapították. A lakosság száz százalékban magyar és csekély kivétellel római katolikus vallású. Számuk 2605. (1891-ben 1151 lakosa volt.) A község vezetője Halmos József körjegyző, Gyöngy Pál községi biró. A katolikus hívek lelkipásztora Málits Frigyes premontrei kanonok plébános. TÜSKESZFNTPÉTER. Kisközség a zalaszentgróti járásban. Területe 765 katasztrális hold. Színmagyar lakosainak a száma 459. (1920-ban 442 volt.) Felekezeti megoszlás : 420 római katolikus, 31 ágostai hitvallású evangélikus, 8 izraelita. A község vezetője vitéz Vattay Lukacs körjegyző, Bérs Károly községi bíró. Római katolikus felekezeti népiskolája egy tanerőt foglalkoztat. UJUDVAR. Kisközség a nagykanizsai járásban. Te rülete 2854 katasztrális hold. Újudvar nagyon régi község, eredete a
