Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
249 lyaimán változatlan maradt. Lakosainak száma 1910-ben 411, 1934-ben 326, mind magyar. Felekezeti megoszlás : római katolikus 142, evangélikus református 163, ágostai hitvallású evangélikus 18, izraelita 8. A község vezetője Cséry Ernő dr. körjegyző, Henn Gyula községi bíró. Római katolikus elemi népiskolájában egy tanító működik. Gajzdakör, Levente Egyesület és Polgári Lövészegylet van a községben. A huszonöt holdon felüli birtokosok száma 7. Egy kereskedő és 7 önálló iparos van a községben. 1 Vasútállomása, posta és táviróhivatala van. NAPRA DFA. Kisközség a pacsai járásban. Területe 2178 katasztrális hold. A lakosok száma 1910-ben 908, 1934-ben 876. Egyetlen orosz nemzetiségű kivételével valamennyi magyar, 874 római katolikus és 2 izraelita. A község vezetője Tulok Ferenc községi bíró. [ ' ' A körjegyzőség vezetője Gerencsér László körjegyző. NAGYRÉCSE. Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 4610 katasztrális hold. Nagyrécse helyén a középkorban Kanizsa várának egyik váracsa, (elővára) volt. A község maga eredetileg az Osl család birtokában volt. A birtok több tulajdonos után báró Pallini Inkey László birtokába került. A lakosok száma 1496, valamennyien magyarok és római katolikus vallásúak. A község vezetője Scheller Zoltán körjegyző és Németh György bíró. Plébánosa Kozma György. NÁJSZADFA. Kisközség a novai járásban. Területe 1538 katasztrális hold, 1100 négyszögöl. Lakosainak száma 602, valamennyien magyarok ós római katolikusok. A község vezetője Kiss Boldizsár községi bíró. A körjegyzőség vezetője Simonffy János körjegyző. A római katolikus hívek lelki vezetője Farkas József helyi káplán. Római katolikus elemi népiskolájában egy tanító működik. , NEMESBÜK. Kisközség a keszthelyi járásban. Területe 1684 katasztrális hold. Nemesbük, mint neve ,is mutatja, ősi nemesi község, amelyet a törökök elől menekülő nemesek alapítottak a mai község helyén akkoriban elterült bükkerdö tisztásán. Az erdőktől körülvett telephely a viszontagságos időkben igen alkalmasnak bizonyult a telepedésre, mert kiesett az átvonuló török csapatok útjából és békés fej lődését a háborúskodások nem igen zavarták. Nemesbük községhez tartozik közigazgatásilag Zalaköveskut is, amelynek 155 főnyi lakosságával együtt összlakosságának száma 1910-ben 961, 1934-ben 1184, színmagyar. Felekezeti megoszlás: 99.5 százalék római katolikus, 0.4 százalék izraelita, 0.1 százalék evangélikus református. A község vezetője Dér Ferenc dr. községi jegyző és Kovács István községi bírói Plébánosa Stéfek Alajos. Római katolikus népiskolájában két tanerő működik. Polgári Lövészegyesülete külön van Nemesbüknek és külön Zalaköveskutnak. NEMESGÜLÄCS. Kisközség a tapolcai járásban. Területe 1408 katasztrális hold. Nemesgulács régi nemesi község, eredetére vonatkozólag azonban nincsenek hiteles adatok. Azelőtt Nemesgulácsnak hívták. Felette emelkedik a 393 méter magas Gulácsi-hegy, a Balaton környékének egyik jellegzetes bazaltkúpja. A község tiszta magyar lakosainak száma 1910-ben 920, 1934-ben 1178. Felekezeti megoszlás : római katolikus 1160, ágostai hitvallású evangélikus 6, izraelita 12. A község vezetője Németh Lajos községi bíró, a körjegyzőség vezetője vitéz Tóth János körjegyző. Plébánosa Debreczeni Gyula esperes.
