Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
250 NEMESHANY. Kisközség a sümegi járásban. Területe 1802 katasztrális hold. Színmagyar lakosainak száma 1910-ben 676, 1934-ben 720. Felekezeti megoszlás: római katolikus 556, ágostai hitvallású evan gélikus 146, evangélikus református 8, izraelita 10. A község vezetője Gaál János körjegyző, Kopsza György községi bíró. NEMESPÉCSELY. Kisközség a balatonfüredi járásban. Területe 2164 katasztrális hold. 1848 előtt nemesi és úrbéres község, 1871. után jellege kisközség, fenntartva a nemesi és úrbéres közbirtokosságot. Magyar lakossága 1910-ben 461 főt tett ki, 1934-ben 423-at. Felekezeti megoszlása: római katolikus 162, görög katolikus 1, ágostai hitvallású evangélikus 41, izraelita 1. A község vezetője Cséry Ernő dr. körjegyző, Papp Dezső községi bíró. A református egyházközség vezetője Rádóczy Kálmán lelkész. A református egyház által fenntartott elemi népiskolában egy tanító látja el a tankötelesek oktatását. NEMESRÁDÓ. Kisközség a pacsai járásbaln. Területe 1980 katasztrális hold. Túlnyomó részben szántó, egyha/rmadrészben szőlő, rét és legeié. Régi község, eredeti neve «Rád» volt. Eredete a XVI. század végére nyúlik viszsza. Helyén egykor erdőség volt. . 1788-ban önálló katolikus plébániát kapott és ugyanakkor különvált Szentpéterur községtől. Régente Pacsához tartozott, úgy közigazgatásilag, mint egyházilag is csak a XIX. század elején kapcsolták össze közigazgatásilag Szentpéterúrral. A község vezetője Salamon Ignác községi bíró, vitéz Pethő István szentpéterúri körjegyző. Plébánosa Boos László. NEMESSÁNDORHÁZA. Kisközség a pacsai járásban. Területe 2403 katasztrális hold. Bégi neve Sándorháza. A szájhagyomány szerint a XVII. században alakult település útján. Magyar és római katolikus vallású lakosainak száma 1910-ben 883, 1934-ben 938. Közigazgatásilag a búcsúszentlászlói körjegyzőséghez, egyházilag pedig az ottani plébániához tartozik. A római katolikus felekezeti iskolában két tanító működik. Huszonöt holdon felüli birtokosok száma 1. önálló iparosoké 5, kereskedőké 2. NEMESTÖRDEMIC. Kisközség a tapolcai járásban. Területe 1781 katasztrális hold. Lakosai magyarok, számuk 1910-ben 1232, ma 1477, túlnyomórészt római katolikusok. A község vezetője Horváth Gábor községi biró és Szabó Antal körjegyző. Plébánosa Debreczeny Gyula esepres. A katolikus egyház 3 tanerős felekezeti elemi népiskolát tart fenn. Vasúti állomása, posta és távírda hivatala van. NEMESVITA. Kisközség a tapolcai járásban. Területe 1312 katasztrális hold, 1421 négyszögöl. Lakosainak száma 1910-ben 1026, 1934-ben pedig 1079. Három izraelita vallású kivételével valamennyien római katolikusok. A község vezetője Bicsiérdi József községi bíró és Lázár Géza körjegyző. Plébánosa Krisch Emil. Felekezeti elemi népiskolájában két tanító működik. Olvasókör Gazdakör és Levente Egyesület van a községben. Utolsó posta, táviró és távbeszélő hivatal Balatonederics. Nemesvita régi nemesi község. Eredetileg Törökpuszta táján volt és csak a kuruelabanc csatározások idején költöztek át a jelenlegi helyre, hogy kikerüljenek az egymás ellen vonuló hadak útjából. A régi templom helye még nemrég is föllelhető volt, az utóbbi években azonban az alapfalak romjait is széthordták építkezésekhez. NÉMETFALU. 1 Kisközség a novai járásban. Területe 1501 katasztrális hold, 991 négyszögöl. Színtiszta magyar lakosainak száma 321, ebből 276 római katolikus, 97 evangélikus reformátusi, 7 ágostai evangélikus 'a 1 izraelita.
