Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

248 Oszbó Boldizsár 26 katasztrális hold. Három önálló iparos és egy kereskedő él a községben. Nagygörbő község bizonyíthatóan az árpádházi királyok korában keletkezett. II. Endre uralkodása alatt alakult községgé. A régi időben külön plébániája is volt, de amikor egy-egy tűzvész alkalmával porig leégett, a község birtokos ura, a Görbó család Kisgörbőn alapított 'másik plébániát, ügy Nagy-, valamint Kisgőrbő régi birtokosaiktól. a Görbo családtól nyerték nevüket. A község melletti kénes forrás gyógyhatású ásványvizet szolgáltat. Lakossága szorgalmas, földmíves nép. Vallásos és hazafias érzületén a múltban ;is megtört minden felforgatásra irányuló szélsőséges politikai törekvés. A község mellett emelkedik a «Koraoén»hegy, annak gerincén a «vadastó» évente eok turistát vonz a festői szépségű környék'. NAGYHORVÁTI. Kisközség a pacsai járásban. Területe 379 katasztrális hold. Tiszta magyar és római katolikus lakosságának száma 1910-ben 158, ma 183. A község vezetője Porkoláb József községi bíró. Közigazgatásilag a község a dióskáli körjegyzőséghez tartozik. A katolikus hívek lelkipásztora Z. Czigány Gyula dióskáli esperes. A község tankötelesei a zalaszentmártoni iskolában nyerik elemi fokú oktatásukat. Levente Egyesület van a községben. Utolsó posta Dióskál, utolsó táviró és távbeszélő hivatal Zalaapátin. NAGYKAPORNAK. Kisközség a pacsai járásban. Területe 4538 katasztrális hold. A község már la honfoglalás idejében fennállott, amit bizonyít régi neve is, «Kapornuk», szláv nyelven folyó eret jelent. Ezt az elnevezést valószínűleg a mellette folyó pataktól nyerte. Későbbi neve «Capornuch», majd pedig «Kapornak». Állandóan Zalavármegyébe volt bekebelezve. 1286-ban még falu, de később «kulcsos város». Mátyás király korában jelentékeny szerepet játszott az ország életében. Akkoriban még szabad nép lakta. Nagykapornak színmagyar lakosainak száma 1910-ben 1496 volt, 1934-ben 1545. Felekezeti megoszlás: 98 százalék római katolikus, 1—1 százalék ágostai hitvallású evangélikus és izraelita. A község vezetője Zumbok János körjegyző. A régi bencés apátság ma a jezsuiták kezén van, a jelenlegi vezető páter Omferovics Tamás házfőnök, egyben a plébánia vezetője is. A község római katolikus elemi fiú iskolájában két tanerő működik. Az elemi fokú leányiskolában az Isteni Megváltó Leányai szerzetesrendhez tartozó két nővér látja el a leánynövendékek oktatását. NAGYLENGYEL. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Területe 1791 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 641, 1934-ben 708. ' 1 Nemzetiségi megoszlás : 706 magyar, 1 német és 1 orosz. Felekezeti megoszlás: 671 római katolikus, 1 görög katolikus, 9 evangélikus református, 17 ágostai hitvallású evangélikus, 10 izraelita. A község vezetője Nagy Gyula, aki Vörös Mihályt 1934-ben váltotta fel a községi bírói székben. Római katolikus templomának plébánosa Herold József. Római katolikus elemi népiskolájában a fiúosztályokat Lóránt Árpád tanító, a leányokat Artner Mária Bernadette, a premontrei női szerzetesrend tanítónővére oktatja. A körjegyzői hivatal vezetője vitéz Farkas Jenő körjegyző. A csendőrőrs parancsnoka Incze András tiszthelyettes. A postahivatal vezetője Tóth Gyuláné postamesternő. , NAGYPÉCSELY. Kisközség a balatonfüredi járásban. Területe 1313 katasztrális hold. Régi, valójszínűleg már a magyar előidőkben alakult község, amelynek mindig is Nagypécsely volt a neve. Nem településsel alakult, tisztán úrbéres község volt 1848ig. 1871 óta kisköz. Területe az idők fo-