Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
247 ságnak ma is 98 százalékát kitevő katolikusok kultúráját. Ugyancsak az apátság izzó hazafiságától átfűtött magyarosító propagandájának köszönhető nagyrészt, hogy a lakosság kilencven százalékát kitevő horvát sziármazású lakosság ma már nemcsak nyelvben, de érzésben és gondolkozásban is tel ,jesen magyarrá vált. > A lakosok száma 1910-ben 1663 volt, ma 2195. Ebből tíz százalék csak a tözsgyökeres magyar, kilencven százaléka, mint fenntebb említettük, horvát eredetű. Felekezeti megoszlás tekintetébem a község népessége a következő képet mutatja: római katolikus 2187, evangélikus református 2, izraelita 6. A község vezetője Sánta István községi b'ró és Szeiverth Antal körjegyző. A római katolikus egyházközség vezetője Csóthi Géza apátplébános. Elemi fokú népiskolájában öt tanító működik. Murákeresztúron fővámhivatal van, amelyne vezetője Seemayer Gyula vámszaki főtanácsos. A vasúti pályaudvar állomásfőnöke Pethő István MÁV felügyelő. Az Orsizágos Faluszövetségnek, a Hangya Fogyasztási és Termelőszövetkezetnek fiókja van a községben. Egyesületek : Levente Egyesület, Polgári Lövészegylet, Országzászló Bizottság. Mura keresztúron székel Keller József dr. körorvos és Lázár Jenő dr .állatorvos. A község gazdasági életének fontos szerve a Murakeresztúri Hitelszövetkezet. Posta és távíró hivatal, távbeszélő központ van a községben. MURARÁTKA. Kisközség a letenyei járásban. Területe 2051 katasztrális hold. A község régi neve Rátka. Telepítés útján keletkezett, lakói eredetileg az Inkey család jobbágyai voltak. A lakosok száma 1910-ben 678, 1934ben 775. Ebből magyar 714, horvát 60, orosz 1. Felekezeti megoszlás: római katolikus770, görög katolikus 1, izraelita 4. A község vezetője Soós Péter községi bíró. Állami elemi népiskolájában két taneró működik. Invente Egyesület, Polgári Lövószegylet vaai a községben. 12 önálló iparos és egy kereskedő él Murarátkán. Utolsó posta Felsőszemenye, utolsó táviró és távbeszélő hivatal Letenyén. NAGYBAKÓNAK. Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 3117 katasztrális hold. A község eredetére nincsenek hiteles adatok, azonban a hagyományok nyomán az első települések idejét a XIII. század elejére lehet tenni. A XIV. század táján a mai Nagybakónak felé vezető út mellett elterülő lapályon szerzeteskolostor állt, körülötte halastóval. A kolostor romjai ma is láthatók. Valószínűnek látszik, hogy a szerzetesek telepítették le Nagybakónak lakosságát. A község neve a hagyomány szerint onnan ered, hogy a törökdúlás idején az egyik török vezér teljhatalmú megbízottat ültetett a község nyakára és a kegyetlen török helytartó nemcsak kizsarolta a községet, de sűrűn nyakaztatott is. Ezért kapta volna a község az ozmán zsarnokra való emlékeztetőül a «Nagybakónak» elnevezést. A község lakosai magyarok, számuk aa 1910. évi népszámlálás szerint 1360 volt, ma pedig 1426 lelket számlál. Felekezeti megoszlás tekintetében a lakosság a következő képet mutatja: római kattolikus 1412, evangélikus református 2, izraelita 12. Körjegyzőségét Kóra Sándor vezeti, községi bíró Zsiga János. A római katolikus plébánia élén Müller Károly plébános áll. NAGYGÖRBŐ. Kisközség a sümegi járásban. Területe 1291 katasztrális hold. Lakossága 1910-ben 511, ma 513. Nemzetiség szerint 503 magyar, 1 tót és 9 egyéb. Felekezeti megoszlás: 512 római katolikus, 1 evangélikus református. A község vezetője Tolnay Kornél földbirtokos, plébánosa Horváth Elek. Római katolikus népiskolája egy tanerővel működik. Levente Egyesület és 'Polgári Lövésesgylet van a községben. A huszonöt holdon felüli birtokosokról a következő statisztika áll rendelkezésre: Tolnay Kornél 270 hold, idősebb Ecsedi Károly és Vendel 31 hold, közbirtokosság 95 hold,
