Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

245 Állami elemi népiskola van a községben. Levente Egyesülete és Polgári Lövészegyletete van. Utolsó posta Szentadorján, utolsó távíró és távbeszélő hivatal Csömödéren. MEGYER. Kisközség a sümegi járásban. Területe 739 katasztrális hold. Magyar és római katolikus lakosainak száma 1910-ben 172, 1934-ben 136. A község vezetője Mezés Jenő körjegyző és Farkas János községi bíró. Egyházilag Megyer az ukki római katolikus egyházközsséghez tartozik, plébánosa Horváth János. Levente Egyesület és Polgári Lövészegylet van a községben. Huszonöt holdon lelüli birtokos kettő van. Utolsó postája Ukk, utolsó távíró és táv l>eszélőhivatal Németkeresztur. MIHÁLYFA. Kisközség a sümegi járásban. Területe' 2202 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 796, 1934-ben 756. A római katolikusokon kívül 39 izraelita ia él a községben. A község neve a régi hagyományokban megváltozott alakban fordul elő, amiből azt következtetik, hogy Mihályfa az új korban keletkezhetett. A földbirtokeloszlást figyelemmel kísérve megállapítható, hogy a község 2202 hold területe eredetileg a Forintost, Bessenyei, gróf Batthyány és Paar nemesi családok között oszlott meg és ezek birtokaina az idők folyamán történt felosztása során telepedett le a község mai lakossága. A község vezetője Nemes Ferenc dr. körjegyző és Kiss Gyula községi bíró. A római katolikus plébánia vezetője Szergyesi Ferenc plébános. Állami elemi iskolájában három tanerő oktatja a község iskolaköteleseit. Egyesületek : Levente Egyesület, Polgári Lövészegylet, önkéntes Tűzoltó Egyesület. A huszonötholdon felüli birtokosok száma 12. Hangya szövetkezeti fiók, gőzmalom, tíz önálló iparos és négy kereskedő van a községben. Postahivatala van, utolsó távíró ós távbeszélő állomás Sümegen van. MIKEFA. Kisközség a novai járásban. ,Területe 1298 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 502, 1934-ben 648. Ebből 644 magyar. Felekezeti megoszlás: 628 római katolikus, 4 evangélikus református, 12 ágostai evangélikus és 4 görög keleti. A község vezetője Zsohár István községi bíró. I , ; A község elemi iskolája egy tanítónőt foglalkoztat. Az Országos Faluszövetségnek fiókja, továbbá hengermalom, hat önálló iparos és

1 két kereskedő van a községben. A huszonöt holdon felüli birtokosok száma 3. Utolsó posta, távíró és távbeszélő hivatal Nován. ! 1 MILEJ. Kisközség a novai járásban. Területe 1311 katasztrális hold, 1407 négyszögöl. A község ősi neve Milejegyházszeg volt. Milejre akkor változott a neve, amikor a vele teljesen összeépült és egybeolvadt Tubolyszeg községgel közigazgatásilag is egyesült. Színmagyar lakosainak száma 1910-ben 374, 1934-ben 407. Magyar anyanyelvűek. A község vezetője Salamon Gergely községi bíró. A csonkahegyháti körjegyzőséghez tartozik. Körjegyzője Ács Imre. A 185 lelket számláló római katolikus egyházközségnek Guts Elemér plébános a lelki vezetője. A 222 evangélikus református lakos Pethő Antal lelkész barátrésszegi eklézsiájához tartozik. Milejen római katolikus elemi népiskola van egy tanítóval. Levente Egyesület és Polgári Lövészegylet van a községben. Huszonöt holdon felüli birtokosainak száma 6, önálló iparosok szá5, kereskedőké 1. utolsó posta Nagylengyelen, utolsó távíró és távbeszélő hivatal Zalaegerszegen. MINDSZENTKÁLLA. Kisközség a tapolcai járásban. Területei 1872 katasztrális hold. A község lakosainak száma 1910-ben 917 volt, ma 911. Mindszentkálla régi neve Mindszentkálla-kisfalud volt, ami arra enged következtetni, hogy két, sőt eredetileg három község (Mindszent, Kálla és Kisfalud) ösz-