Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

244 Palánathoz (Pályi Ede dr. plébános) tar­toznak egyházilag. Református elemi iskolája van egy tanerő­vel. Levente Egyesület és Polgári Lövészegylet van a községben. Három vizimalom, négy iparos és egy kereskedő van a községben. A 25 holdon felüli birtokosok száma hat. Utolsó posta, távíró és távbeszélő hivatal Alsóőrsön. LOVÁSZI. Kisközség a letenyei járásban. ^Területe 1059 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 611, 1934-ben 633. Ebből 628 római katolikus, 4 görög katolikus és 1 evangélikus református. A község vezetője Kordikos Gábor községi bíró. A községi elemi iskolában két tanerő­oktatja a tanköteleseket. A körjegyzőség vezetője Kármán Endre körjegyző. Levente Egyesület és Polgári Lövész Egy let van a községben. Huszonöt holdon felüli birtokosok száma 4, az önálló iparosoké 7, a kereskedőké 2. Utolsó posta Kerkaszentmiklós, utolsó távirWo és távbeszélő hivatal Alsólendva. MAGYARFÖLD. Kisközség az alsólendvai járásban. Terü­lete 1545 katasztrális hold. Régi község, régente 'Dobraföldnek hív­ták. Színmagyar lakosainak száma 1910-ben 156, 1934-ben 160. Felekezeti megoszlás: 129 evangélikus református, 7 római kato­likus, 14 ágostai hitvallású evangélikus, 10 izraelita. A község vezetője Krizsai Kálmán községi bíró. A huszonöt holdon felüli birtokosok száma 7. Négy iparos és egy kereskedő van a köz­ségben. Utolsó posta Senyeházán, utolsó távíró es távbeszélő hivatal Dávidházán van. MAGYARSZERDAHELY. Kisközség a Nagykanizsai járásban. Terü­lete 2838 katasztrális hold. Keletkezésére pontos adatok nincsenek^ bizonyos azonban, hogy a mohácsi vész ide­jén már fennállott. Eredetileg a Frange ­pánok tulajdona volt. Színmagyar és római katolikus lakossága t1910-ben 956 főt tett ki, 1914-re ez a szám 1067-re emelkedett. A község bírája Sonkoly Jôsef, a kör­jegyzőség vezetője Entay István. Egyházilag Magyarszerdahely a zalaszent­gróti plébániához tartozik, lelkipásztora Kiss István plébános. Elemi iskolája két tanerővel működik. Huszonöt holdon felüli birtokosok száma öt. Szeszgyár vámőrlőmalom, 6 kisiparos és két kereskedő van a községben. Utolsó posta Hosszúvölgy, utolsó távíró és távbeszélő hivatal Nagykanizsa. MÁHOMFA. Kisközség az alsólendvai járásban. Terü­lete 805 katasztrális hold. Magyar és római katolikus vallású lako­sainak száma 1934-ben 407. A község vezetője Farkas József községi bíró. Római katolikus népiskolájában egy tanító tanít. , A község határa herceg Esterházy Pál bir­toka. MÁROKFÖLD. Kisközség az alsólendvai járásban. Terü­lete 1293 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 290, 1934-ben 230. Felekezeti megoszlás: 188 evangélikus re­formátus, 38 róm. kaftolikus, 4 ágostai hit­vallású evangélikus. A község vezetője Gömbös Gyula községi bíró. A 25 holdon felüli birtokosok száma 5. Utolsó posta Szentgyörgyvölgy, utolsó táv­író és távbeszélő hivatalZalabaksán. MARÓC. Kisközség a letenyei járásban. Terüle­te 882 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 329, 1934-ben 407. Ebből 405 magyar, 1 német és 1 szerb nemzetiségű. Felekezeti megoszlás: római katolikus 402, görög katolikus 1, ágostai hitvallású evan­gélikus 4. A község vezetője Orbán Károly községi bíró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom