Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
220 magyar és kivétel nélkül római katolikus vallású. A község vezetője Seiber István községi bíró. A lakosság egyházi tekintetben Kren tyes Dezső tb. kanonok, gelsei esperesplébános körzetébe tartozik Községi elemi iskolájában a tanulók oktatását egy tanító látja el. A községnek van Levente Egyesülete is 25 holdon felüli birtokosainak száma 3. Önálló iparosa 5, kereskedője 1 van. GÉTYE. Kisközség a pacsai járásban. Területe 1164 katasztrális hold, melynek túlnyomó része szántóföld, egyharmadrésze szőlő és gyü mölcsös, rét és erdő. A lakosok száma 1910-ben 507, 1920-ban 547, 1934-ben 589 fő. A színmagyar lakosság 99 százaléka római katolikus, 1 százaléka izraelita. A község vezetője Kiss József községi bíró. A katolikus hívek a szentpéteri róm. kat. plébániához tartoznak, amelynek vezetője Tóth Pál. Felekezeti elemi népiskolájában két tanerő működik. Közigazgatásilag Gétye a szentpéterúri Körjegyzőséghez tartozik, amelynek vezetője pethő István. Egyesületei: Polgári Lövész Egylet, Levente Egyesület, Gazdakör. A község állattenyésztő lakosságának tejtermékeit a «Gétye és Vidéke Tejszövetkezet» értékesíti. 25 holdon felüli birtokosok száma 6. Két iparos és egy kereskedő van a községben. Története: Gétyéről csak a XVI. században találunk írásos említést az egykorú iratokban. Valószínű, hogy a törökdulás után keletkezett a község, a szájhagyomány is ezt bizonyítja. A község mai területe valamikor erdőség volt és az első őslakók szénégetéssel foglalkoztak. Temploma 1797-ben épült. Szomszédos határok : nyugatról Szentpétei • íir, keletről Bókaháza, Ujfalú, Hosszúfalu, északról Csány, bélről Zalaapáti. A régi határ déli részét a Neo-Aquistica Comissio nagyon megszűkítette, főként azáltal, hogy Hosszúfalú községet elcsatolta a község testéről. Hosszúfalút 1749-ben Zarka Mária után Bajáki osztálykeresetében a Gétyei-Zarka maradékok feltételesen átengedték. A folya matban volt keresetet a császári pátens, megszüntette és így az 1847. évi tagosításkor a gétyei határ 1200 holdra olvadt le. A község egyik birtokosa volt Gétyei János, aki 1504-től zalavármegye alispánja volt, a mohácsi csatában testvérével együtt a király védelmében elesett. Margit nevít leánya ennek férje, Zarka Lajos ivadékainak lett birtoka, majd amikor fiágon ez a nemzetség is kipusztult, Nunkovics, «Talabér, Salamon és Pálffy régi nemesi családok bir tokába került. Gétye, mint ősi nemesi község a nemesi fölkelő sereg számára mindenkor 3—4 inzurgenst állított és szubszidiumot fizetett. 1870-ben a község évi adója meghaladta az ezer frontintot, de az azonidőbeli krónikás keseregve említi, hogy a község nagy gazdasága ellenére útjai annyira elhanyagolt állapotban vannak, hogy az év háromnegyed részében járhatatlanok. GÓGÁNFA. Kisközség a sümegi járásban. Területe 2SIK9 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 1001, 1920-ban 1045, 1934-ben 981. Ebből 979 magyar, 2 szerb. Községi bíró Simon József. Felekezeti megoszlás: 936 római katolikus, 1 görög katolkius, 3 evangélikus református, 1 ágostai hitvallású evangélikus. A katolikus plébánia élén Huszár Gyula plébános áll. A községet jelenleg Hegedűs Ferenc fi körjegyző vezeti. Felekezeti elemi népiskolájában három ta nít/> működik. Egyesületei: Katolikus Olvasókör, Levente Egyesület, Polgári Lövészegylet. Gógánfának vasútállomása és postamestersége van. A községben a Hangya Fogyasztási Szö vetkezet és Gógánfai Tejszövetkezet működik. A 25 holdon felüli birtokosok száma 5, az önálló iparosoké 13, a kereskedőké 2. GOMBORSZEG. Kisközség a novai járásban. Területe 381 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 186, 1920-ban 178, 1934-ben 191. Valamennyi magyar, 189
